Rácz András: Az ukránok úgy vetnek be nyugati fegyvereket orosz terület ellen, hogy ezzel eddig az USA-nak és Németországnak sem volt gondja

háború
augusztus 11., 13:48

Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon értékelte az Oroszország területén folytatott ukrán katonai műveleteket.

Azt írja, ez a művelet jóval nagyobb, mint a tavaly nyári, belgorodi körzet elleni rajtaütések: ukrán oldalról legalább négy, de lehet, hogy öt dandár erői vesznek részt benne, nem is szólva a határ ukrán oldaláról dolgozó tüzérségi, légvédelmi, elektronikai hadviselési és egyéb alakulatokról, ez pedig már bőven hadműveleti szint.

Rácz szerint a kurszki körzet elleni műveletet érdemes a háború egészének kontextusában értelmezni, a helyzet ugyanis szárazföldön egyáltalán nem kedvező Ukrajnának. „A donbaszi fronton kifejezetten instabil az ukrán védők helyzete: az oroszok lassacskán behatolnak Csasziv Jar központjába is, elérték Toreck külvárosát, a pokrovszki főirányban pedig már körülbelül öt kilométerre közelítették meg a kulcsfontosságú, Pokrovszk-Konsztantinyivka országutat” – írja Rácz, aki szerint nagy orosz áttörés ettől még nem lesz, de az ukránok területeket veszítenek.

Rácz szerint a kurszki körzet elleni művelet egyik fő célja, hogy „az oroszokat rákényszerítse, hogy erőket vonjanak el a többi frontvonalról annak érdekében, hogy megállítsák a kurszki ukrán előrenyomulást”. „Nem azért, mert az különösebben nagy területet tudna megszerezni (ne feledjük, néhány száz négyzetkilométert foglaltak el eddig, a legnagyobb, megszerzett település pedig a Szudzsa nevű kisváros, aminek kb. ötezer lakója volt), hanem mert a rezsim belső hitelessége szempontjából nagyon kellemetlen az ukrán betörés” – írja Rácz.

Az ukrán 22. Brigád katonái egy Poseydon drónnal az orosz határ közelében 2024. augusztus 9-én.
photo_camera Az ukrán 22. Brigád katonái egy Poseydon drónnal az orosz határ közelében 2024. augusztus 9-én. Fotó: Gian Marco Benedetto/Anadolu via AFP

A kurszki betöréssel párhuzamosan az ukrán különleges erők növelték a fekete-tengeri fronton is a műveleteik intenzitását, több kisebb rajtaütést is végrehajtva: a HUR különleges erői partra szálltak a Kinburn-földnyelven, megtámadtak egy oroszok által megszállt fúrótornyot, elsüllyesztettek legalább egy járőrhajót stb.

Ezt persze az oroszok is tudják, így jelenleg elsősorban nem a Donbaszból, hanem a déli frontról és Harkiv körzetéből dobnak át kisebb erőket a kurszki régióba, miközben igyekeznek fenntartani a donbaszi műveleteik intenzitását. Az ukrán erőket elsősorban Roszgvargyija egységekkel, rendőri erőkkel és sorkatonákkal igyekeznek feltartóztatni, a frontról átdobott reguláris egységek ezt csak kiegészítik egyelőre – írja Rácz, aki szerint beleillik a sorba az is, hogy a kurszki és a szomszédos belgorodi és brjanszki körzetekben terrorellenes műveletet rendeltek el, tehát nem a hadsereg, hanem az FSZB alá rendelték az itteni műveletek vezetését.

Rácz szerint nem céljuk az ukránoknak megtartani a most lerohant orosz területeket:

  1. Katonailag nehéz volna tartósan megtartani egy jórészt ismeretlen, nem megerődített területet, ahol a lakosság alapvetően ellenséges, miközben az oroszok egyre nagyobb erőkkel próbálják majd azt visszaszerezni. Egy-két hétig talán lehet tartani, de tovább nem, így tárgyalási cserealap sem lesz belőle.
  2. Bel- és külföldön is nehezen volna indokolható, hogy Ukrajna miért száll meg orosz területeket, és miért halnak meg ukrán katonák nevenincs orosz falvakat védve, miközben Ukrajnában jóval nagyobb szükség volna rájuk.
  3. Bármiféle tartósabb megszállás azzal járna, hogy Ukrajnára hárulna az ottani civil lakosság ellátásának feladata, ami nehezen megoldható feladat lenne, és nehéz lenne elmagyarázni belföldön is.

Bár a Donbászban súlyos a helyzet, most az ukrán belső diskurzust és a háborúról szóló külföldi tudósításokat is a kurszki ukrán sikerek dominálják, és az ukrán lakosságnak, ami nagyon régen kapott katonai jellegű jó híreket, most végre van minek örülnie.

Az ukrán akció már most több száz orosz hadifoglyot (köztük sorkatonákat) is ejtett, őket pedig ki lehet majd cserélni orosz fogságba esett ukránokra. A háborúban a fogolycsere-mechanizmus jól működik, a kurszki műveleteknek hála sok elfogott ukrán katona térhet majd haza.

Rácz szerint az eddigi legjelentősebb különbség a tavalyi, jóval kisebb, belgorodi körzet elleni műveletekhez képest, hogy az ukrán erők most úgy alkalmaznak nyugati fegyvereket orosz terület ellen, hogy ezzel eddig sem az USA-nak, sem Németországnak nem volt problémája. Pedig tavaly komoly felháborodást okozott, hogy néhány amerikai MRAP-et és Humwee-t bevetettek orosz területen, most viszont már gond nélkül alkalmaznak Strykert, német Mardert és Wisentet, HIMARS-szal mérnek csapást felvonulóban lévő orosz konvojra stb. – sorolja Rácz.