Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteki sajtótájékoztatóján 500 kilométernyi vasútvonal felújításáról beszélt, pár héttel korábban több mint 7 kilométernyi vasúti pálya elbontását rendelte el.

Ágazati forrástól a 444 birtokába került a MÁV augusztus 13-án kelt dokumentuma, ami a komlói vasútvonal városon belüli szakaszának elbontásának tervét tartalmazza.

A dokumentum az előzmények ismertetésével kezdődik. Ebből a részből kiderül, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) rendelte el a vasúti pálya és a hozzá tartozó létesítmények bontását, valamint a MÁV vagyongazdálkodásában lévő ingatlanok Komló városa részére történő átadását.

A rendelkezés alapján a nyílt vasúti pályát el kell bontani Mecsekjánosi és Komló között, valamint fel kell számolni Komló vasútállomás teljes vágányhálózatát is. Ez összesen 7263,5 méternyi vágány felszedését jelenti. Ezen kívül a peronokat és az útátjárókat is el kell bontani. Mivel a komlói vasútállomás a város központjában van, az ingatlanok átadásával nagyon értékes vagyontárgyakhoz juthat az önkormányzat.

A dokumentum a Godisa-Komló közötti (47. számú) teljes vasútvonal megszüntetésére is utal. A MÁV azt írja, hogy „a vasútvonal megszüntetéséhez a 194/2016 (VII. 13.) számú kormányrendelet módosítása szükséges”, ezt pedig 2024. augusztus 2-án kelt levelében jelezte is az ÉKM felé.

A levelet Pafféri Zoltán, azóta elbocsátott MÁV-vezérigazgató írta. A 444 birtokába került dokumentum alapján a MÁV nettó 1,6-1,7 milliárd forintra becsüli a tervezési, bontási és kármentesítési összköltséget. Pafféri azt írja, hogy a kivitelezés 2027-ben kezdődhet meg.

Pafféri külön kiemeli a komlói vasútvonal jelentős teherforgalmát. Azt írja, hogy a vasúti forgalom megszüntetése esetén évi 72609 tonna árut kellene közúton fuvarozni. Ez munkanapokra vetítve 23,2 nehéz tehergépjárműt jelentene, vagyis 12 órás műszakok esetén félóránként egy nyergesvontató haladna el az adott, városi útszakaszon.

Pafféri emiatt azt javasolja Bartal Tamás helyettes államtitkárnak, hogy a közúti ágazat értékelje ki, hogy „a hirtelen megjelenő többletkapacitást az úthálózat infrastruktúrája képes-e elbírni, vagy azonnali intézkedések keretében megerősíteni szükséges”.

A 47. számú vasútvonalon 2009-ben a Bajnai-kormány állította le először a személyforgalmat. A második Orbán-kormány 2010-ben visszaállította a személyforgalmat, az újranyitást a város fideszes polgármestere, Polics József is támogatta. 2012-től azonban már csak napi két pár vonat közlekedett a vonalon, a koronavírus-járvány alatt pedig ezt napi 1 járatpárra redukálták. A 2021-es menetrendváltás azonban ismét kedvezett a vonalnak, 2022-ben már napi 6-7 vonatpár közlekedett rajta.

Az újabb bezárást azonban ennek ellenére sem tudta elkerülni a vonal, Lázárék 2023. augusztus 1-jétől hivatalosan csak átmenetileg szüneteltették, gyakorlatilag leállították rajta a személyforgalmat. A jelentős teherforgalom viszont a mai napig megmaradt, így a vasúti pálya elbontása alaposan felforgatja majd a szállítmányozást is.

A témában kérdéseket küldtünk az ÉKM-nek, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.