Lázár János pénteki sajtótájékoztatóján nem csak arról beszélt, hogy szerinte Vitézy Dávidnak el kellene bújnia egy sötét szobában és végiggondolnia az életét, hanem egy akciótervet is bejelentett, ami alapján a kormány átalakítaná a magyar közlekedési rendszert.

• Alapvető jog lenne a közlekedés.
• Lecseréli a MÁV vezetését.
• Új járműveket szereznének be, ehhez továbbra is próbálják megvenni a spanyol TALGO járműnyárait.
• Kétmilliárd euróból 500 kilométernyi vasútvonalat újítanának fel.
• Ingatlanbefektetőkre bíznák a pályaudvarokat.
• Vonatok helyett légkondis buszok járnának az extrém hőségben

A közlekedési miniszter szeptemberben egy új törvényt nyújtana be, amit személyszállítási alkotmánynak nevezett, mivel állampolgári alapjoggá tennék közlekedéshez való jogot. „Aki magyar állampolgár, állandó lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, azt megilleti a közösségi tömegközlekedéshez való jog.” Egyben odaszúrt a Belügyminisztériumnak, mert szerinte az egészségügyben és az oktatásban bezzeg eddig sem tisztázták, milyen minimális szolgáltatás jár az állampolgároknak.

„Aki ma adót fizet, nem tudja pontosan, hogy neki mi is jár az oktatási szolgáltatások területén, mi is jár az egészségügyi szolgáltatások területén.”

Ezzel a törvénnyel ezt a minimális szolgáltatási szintet tisztáznák legalább a tömegközlekedésben. Ezek alapján a magyar állam köteles lenne biztosítani, hogy az emberek lakóhelye és járásközpontok között napi háromszor legyen közlekedési lehetőség oda-vissza, átszállás nélkül. Ma ez legalább 500 magyar településen nem megoldott, 150 települést eddig egyátalán nem kötöttek be a rendszerbe. „350-ről pedig mélyen hallgatunk, hogy ott mi is történik” - mondta. A járásközpontból a megyeszékhelyre minimum naponta kétszer oda-vissza kell biztosítani közlekedési lehetőséget átszállás nélkül. A megyeszékhelyekről szintén kétszer oda-vissza, átszállás nélkül kell utazási lehetőséget kínálni.

Arról nincs nagyon vita, hogy Lázár Jánosra bízott MÁV nincs valami jó formában: idén július 5-15. között több mint 10 ezer vonat késett, 487 járat pedig teljesen kimaradt. Az InterCity-knek és más feláras vonatoknak csak a 36,38 százaléka volt a hónapban pontos. A miniszter szerint ennek az az oka, hogy a Magyarországon használatban lévő 6500 kilométernyi vasútvonal 50 százalékán sebességkorlátozás van érvényben. Addig pedig halvány remény sincs a menetrendek betartására, amíg ezeket fel nem újítják. Márpedig kormány eddigi tempójával nem jutnánk sokkal előrébb, hiszen a 2010 óta a kormánynak mindössze 1200 kilométernyi vasútvonalat sikerült felújítana. Ráadásul a kötött pályára szinte csak uniós forrást költöttek.

Lázár elmondta, hogy 2010-ben még olyan ötletek is felmerültek a Fideszben, hogy az üzemanyag adótartalmának csökkentésével az egyéni közlekedési módokat kellene támogatni a tömegközlekedés helyett, aminek egy részét meg is szüntették volna. Azt mondta, a MÁV-nak meg kellett küzdenie a létjogosultságáért.

Hogy ez felgyorsuljon, a kormány szeptemberben 1 milliárd eurós hitelt venne fel az Európai Beruházási Banktól (EIB), amihez 1 milliárd eurónyi önrészt kellene hozzátennie. Kérdésünkre a miniszter azt mondta, hogy ezt az összeget nem abból a szintén 1 milliárd eurós hitelből fedeznék, amit idén tavasszal vettek fel a kínai államtól, inkább államkötvényekből fedeznék. Az EIB-hitel 30 évre szólna, aminek az a feltétele, hogy 4 év alatt 500 kilométernyi vasutat építsenek meg. A beruházások leghamarabb 2025-ben indulnának el, amik közül néhányat konkrétan megemlített. A legforgalmasabb vonalakon felújítanának: Kiskunfélegyháza-Szeged, Székesfehérvár és térsége, Kőbánya-Kispest, Cegléd és térsége, Hatvan és Füzesabony térsége. Valamint megépítenék a Gubacsi hidat, Almásfüzitő és Komárom között vonalat korszerűsítenek, Lajosmizse és Kecskemét között pedig újjáépítik a 142-es vonalat. Ha pedig sikerült megszerezni a befagyasztott uniós pénzeket, akkor 700 milliárd forintból korszerűsítenék a budapesti HÉV-eket.

Orbán fürkészni küldte

De nem csak a pályák, hanem a járművek is leamortizálódtak, ezért újakat kell beszerezni. A magyar állam közreműködésével a Magyar Vagon Invest ezért tárgyal a spanyol TALGO felvásárlásáról, csakhogy tavasszal a spanyol kormány ezt meg akarta fúrni. Lázár most azt mondta, ez az egyetlen olyan járműgyártó vállalat, aminek a felvásárlására reális lehetőség van. Ezzel alapoznák meg a magyarországi járműgyártás újraélesztését. Felmerült az is, hogy új járműveket vásároljanak, de ennek legalább 4 év lenne az átfutási ideje, ezért Lázár János leginkább azt támogatná, hogy 15-20 éves használt vonatokat vegyenek német nyelvterületről: „Arra kaptam a miniszterelnöktől személyes mandátumot, hogy általa kiküldött fürkészként kutassak föl 15-20 éves hazsnált járműflottákat százas nagyságrendben, és próbáljam azokat Magyarország számára megszerezni.”

Ingatlanbefektetőkre bíznák a pályaudvarokat

Az utasok komfortérzetének javítása érdekében új MÁV-applikációt fejlesztenének 2025-re. A nagyobb vasútállomások üzemeltetését pedig magáncégekre bíznák. Még idén ősszel kiírják a pályázatokat az állomásépületek felújítására, üzemeltetésére és kereskedelmi hasznosítására. A Nyugati pályaudvart és a teljes váci vonalat, valamint Debrecen, Győr, Szeged, Gödöllő, Székesfehérvár, Siófok vasútállomásait kínálnák fel a hazai ingatlanbefektetőknek. A Déli pályaudvar felújítása és piaci hasznosítása külön projekt lesz. Lázár szerint ezeket az ingatlanokat egyedül úgy lehet felújítani, ha a vasúti funkciókat nem érintő területeket átveszik az ingatlanfejlesztők, kereskedelmileg hasznosítják, ezért cserébe pedig teljes egészében felújítják az épületeket. A kisebb pályaudvarok felújítását pedig saját erőből újítaná fel a MÁV. Ezt a programot a gyulai pályaudvarral kezdeik.

A program miatt újjászervezik a MÁV leányvállalatait. A MÁV Zrt.-nek csak három leányvállalata marad, minden ebbe olvad be. Az egyik a személyszállítást, a másik a pályaműködtetést végzi, a harmadik pedig back office szolgáltatásokért felel. Az új szerkezethez lecseréli a MÁV vezetését.

Az átszervezés részeként a MÁV Zrt. élére Pafféri Zoltán helyére Hegyi Zsoltot, a MÁV-Start jelenlegi szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettesét nevezik ki szeptember 1-jétől. A MÁV humánpolitikáját Steininger Zsolt helyett Dányi Gábor fogja irányítani.

Vonatok helyett buszok a hőségben

A miniszter arról is beszélt, hogy az ország nincs felkészülve arra, hogy ilyen mértékben változott az időjárás. Július közepén a MÁV-Start vezérigazgató-helyettese is elismerte, hogy a vasúti kocsik 40-50 évesek, és a gyártás során nem a mostani klimatikus viszonyokra készültek. Az utasokat pedig arra kérték, hogy a hőségben aki teheti, halassza el az utazását, vagy üljön buszra, mert azokon legalább van légkondi. Lázár is abban látja a megoldást, hogy ilyankor légkondis pótlóbuszokat kell üzembe állítani, amíg nincsenek megfelelő vasúti kocsik.

„Arra készülünk fel 2025-ben, hogy ha beüt a 40 fok, akkor inkább nem indítjuk el a vasúti járműveket és busszal fogjuk kiváltani, ami légkondícionált és üzembiztosabb. Ötvenéves járművekkel nem tudunk nekivágni a 40 foknak, ez a helyzet.”

Az új vezérigazgatótól többek között ezt a megoldást várja el. Szerinte eddig ezt a problémát hagyományos módon kezelte a MÁV.