Gulyás a 444 cikkéből tudta meg, hogy Orbán apja is profitál a Budapest-Belgrád vasútvonal szupertitkos felújításából

Köszönjük a figyelmet!

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreivel kapcsolatban van-e bármi, amin változatni kell? - kérdezte az RTL.

Gulyás egyéves távlatban nagyon nagy változtatást nem lát szükségesnek. Lánczi Tamás a kormányülésen elmondta a vizsgálatainak az eredményét, a hatásköreit hol tudja hatékonyan és kevésbé hatékonyan gyakorolni. Az RTL rámutatott, hogy a hivatal a Gödért Civil Szervezet ellen is indított vizsgálatot, amely a Samsung akkugyár környezeti következményeit méri és annak érdekében szólal fel. Gulyás azt mondta nem ismeri az ügyet, de szerinte az számít durva szuverenitássértésnek, hogy több mint 3 milliárd forint támogatást kapott külföldről az ellenzék a kampány során.

„Ha azt akarjuk, hogy a magyar foci versenyképes legyen, akkor az adózásnak is annak kell lennie” - válaszolta arra a kérdésre Gulyás, hogy miért adóznak ilyen keveset a magyar focisták. Gulyás viszont azt sérelmezte, hogy az RTL-n csak pénzért lehet nézni válogatott meccseket, ezt kétszer is elmondta.

Rendben van-e a kedden Győrben elfogadott szmsz-módosítás, ami gyakorlatilag minden fontos döntési jogkört elvesz a város újonnan megválasztott civil polgármesterétől, kérdezi a 444.

Gulyás szerint Győrben kétharmados közgyűlési többség volt, ők szavazták meg, amit most megszavaztak - ha bármi törvénytelenség történt, akkor azt az illetékes hivatal meg fogja vizsgálni. Nagykanizsát hozta fel példának, ahol szerinte ugyanez történt fordítva, és a kormányhivatal „ott sem avatkozott közbe”. A viharos utolsó közgyűlésről szóló tudósításunk itt olvasható.

Kollégánk, Herczeg Márk felidézte, hogy ő volt az, aki először szemlézte Orbán Balázs interjúját és ha jól érti, az történt, hogy nem ő értelmezte félre Orbán Balázs szavait, hanem Orbán nem azt mondta, amit mondani akart. Vitályos Eszter és Guylás Gergely is helyeselt.

Megkérdeztük azt is, hogy mi volt az a felelőtlenség, amit 2,5 év ezelőtt elkövetett Zelenszkij ukrán elnök? Gulyás szerint erről Orbán Balázst kell megkérdezni, de azt gondolja, amit Kövér László is mondott a parlamentben hétfőn: óvatosnak kell lenni, ha már ország döntéseit minősítjük.

Kérdeztük a minisztert arról is, hogy mit szól ahhoz, hogy a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője Horváth József lett, aki III/III-as ügynök volt. Gulyás ismét próbált a hivatalra mutogatni, hogy kérdezzük őt, de végül azt mondta Horváth Józsefet ismeri, és a rendszerváltás után kiváló munkát végzett a titkosszolgálatoknál, hogy előtte mit tett, arról a hivatalt kérdezzük. Nincs olyan tudása, amelye alapján véleményt alkothatna.

A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása a valaha volt legnagyobb vasútfejlesztés Magyarországon, gigantikus kínai hitelt vettünk fel rá, de az építkezés a legnagyobb titokban zajlik. Okot adhatott a titkolózásra, hogy Orbán Viktor édesapja is profitál a hatalmas állami beruházásból. Mit reagált erre a hírre a kormány, kérdezi kollégánk, Herczeg Márk.

Gulyás Gergely saját bevallása szerint a 444-ből értesült az ügyről, a miniszterelnök megkérdezését javasolja. Mi ezt egyébként megtettük még szeptemberben.

A Telex azt kérte Gulyás Gergelytől, hogy értelmezze Orbán Balázs szavait, hogy mit értett félre a sajtó. Gulyás Gergely igyekezett kitérni a válasz elől, szerinte ő állandóan mások szavait értelmezni, és az autentikus forráshoz kell menni, ha már a Telex úgyis beszélt Orbán Balázzsal.

Orbán Balázs kijelentésében azt nevezte tévesnek, hogy Magyarország nem védekezne. Szerinte a két esemény között párhuzam nem szerencsés és félreértelmezésnek ad okot. A politikában ez mindenképpen szerencsétlen - mondta.

A Telex utalt Orbán Viktor 2013-as beszédére, amiben ő is párhuzamot vont. Gulyás szerint akkor ezeket a mondatokat az ellenzéki sajtó is ünnepelte, és „a miniszterelnök párhuzama egyértelműbb és világosabb párhuzam”.

Arról is kérdezték a minisztert, hogy valóban mérik-e, hogy Orbán Balázsnak le kell-e mondani. Gulyás azt mondta, hogy ő ennek utána nézett, mert kíváncsi volt és nem igaz. Azt mondta, a kegyelmi botránynál Novák Katalin kapcsán sem ők mértek. A másik opció, hogy álhír.

A Telex rávilágított arra is, hogy a kormány azt mondja, a jobboldalon mindig van következménye a hibáknak, ebben az esetben lesz-e? Gulyás szerint volt következménye, Orbán Balázs bocsánatot kért, de továbbra is stratégiai igazgató, a téma le van zárva.

Mi a véleménye a magyar kormánynak a közelmúlt hazai egyházakon belüli erős botrányairól, például a „Fidesz papjának” tartott Bese Gergő körül kialakult botrányról, kérdezi a Telex.

„Minden jogellenes cselekedetet elítélünk”,

mondja Gulyás.

Kedd reggel bejelentette Magyar Péter, hogy a Tisza Párt új jelképe az 1956-os lyukas zászló, és ezzel megidézte 2002 tavaszát, amikor egy politikai versenyben az akkori ellenzék, a Fidesz egy nemzeti jelképet tett meg saját jelképének.

Mit gondol minderről Gulyás Gergely, kérdezi a Pesti Srácok. „Talán az én véleményem kevésbé fontos, de maradjunk annyiban, hogy minden ötvenhatos szervezet kikérte magának” - hangzik a válasz.

Magyar kérdésünkre korábban azt mondta, a fideszes kokárdázás a kisajátításról szólt, nekik viszont nem a megosztás a céljuk a lyukas zászlóval. A kokárdamozgalomról írt kollégánk, Rényi Pál Dániel is Győzelmi kényszer című könyvében.

A Magyar Nemzet többek között arról kérdezett, hogy mit szól ahhoz a kormány, hogy Magyar Péter pártjának EP-képviselői az uniós parlamentben „a rezsicsökkentés ellen szavaztak”? Gulyás Gergely az ellenzékre mutogatott, szerintük mindig ezt csinálták, és csak körbe kell nézni, hogy Magyar Péter EP-képviselői táján kik „sertepertélnek”.

Vannak-e olyan Libanonban tartózkodó magyarok, akik érintettek lehetnek az Izrael-Hezbollah konfliktusban, kérdezi a TV2. Gulyás szerint a kormány pontos nyilvántartást vezet mindenkiről, aki konzuli védelemre regisztrál - erre kérnek is mindenkit, aki ott tartózkodik -, a külügy pedig szükség esetén segít a hazajutásban, bár jelenleg még kereskedelmi járatokkal is el lehet hagyni az országot.

Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár friss nyilatkozataira reagálva Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését Gulyás rövidre zárta azzal, hogy nyilván Stoltenberg is tisztában van azzal, hogy „háborúban álló országot nem lehet felvenni”.

Az ATV a kormányülésről kérdez: reálisnak tartják-e, hogy 2028 januárjára 1000 euró legyen a minimálbér? Gulyás: Ezt teljesen reálisnak tartjuk. Azt is megkérdezték, hogy betiltanák-e országosan az Airbnb-t. Gulyás azt mondja, hogy nem döntött erről a kormány, de felmérték a nemzetközi gyakorlatot is, de nem döntöttek még. Az látszik a terézvárosi népszavazáson is, hogy valamilyen formában ezt korlátozni kell.

Az ATV a német és a francia nagykövet a magyar kormány oroszbarátság bírálatáról is kérdezte Gulyást. Gulyás elmondja, hogy Orbán Balázs félreérthetően fogalmazott, Magyarország 25 éve a NATO tagja és eddig is eleget tettünk kötelezettségeinek. Azt pedig visszataszítónak tartja, hogy olyan országok nagykövetei bírálnak minket, akik 56-ban nem segítettek.

Megkérdezték azt is, hogy le kell-e mondania Orbán Balázsnak, mire Gulyás csak azt hajtogatta, hogy az ügy részükről le van zárva.

Megkérdezték azt is, hogy Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője miért volt jelen. Gulyás elmondta, hogy Lánczi a kormányülés egy speciális részén volt itt, meghallgatták a jelentését. Más szervezetek elnökek jelentéseit is meg szokták hallgatni. Orbán Balázs mondataihoz és az Európai Bizottság döntéséhez nem volt köze Lánczi meghallgatásához, véletlen egybeesés - válaszolta Gulyás.

Az ATV azt is tudni szerette volna, hogy ha a főispán jelölné Szentkirályi Alexandrát Budapest főpolgármester-helyettesének, akkor a Fidesz támogatná-e. Gulyás hosszas kertelés után azt válaszolta, hogy kizárt, hogy jelölné.

Az Origo kérdésére Gulyás a kormány nevében gratulál az Osztrák Szabadságpártnak a választási győzelemhez. Az 1956-ban alapított FPÖ sokáig a második világháborús nácik gyűjtőhelye volt, igazán szélsőséges párttá mégis Jörg Haider vezetésével vált. Választási elemzésünk itt olvasható.

Az Osztrák Szabadságpárt is a Fidesz EP-képviselőcsoportjához, a Patrióták Európáért frakcióhoz csatlakozott az Európai Parlamentben.

A riporter kérdésére Gulyás azt mondja, Magyar először a mentelmi jog ellen kardoskodott, majd azt mondta, nem megy ki az Európai Parlamentbe, majd szerinte lopás megalapozott gyanúja lépett fel vele szemben, majd végül kiment az Európai Parlamentbe és nem mondott le mentelmi jogáról. A miniszter szerint a baloldaliaktól „minden kitelik", de a Néppártnak el kell döntenie, a lopás szerintük rendben van-e.

Ahogy azt Gulyás Gergely az elején ígérte, rövid tájékoztatót tartott, mivel a kormányülés még jelenleg is tart. Gulyás Gergely után Vitályos Eszter kormányszóvivő indokolatlanul hosszan kezdte sorolni, hogy milyen beruházásokat tett a kormány. Természetesen nem a Budapest-Belgrád titkos szerződéseiről beszélt, hanem falusi bicikliutakról.

A köztévé kezdte az újságírói kérdéseket. A KEHI jelentésről kérdeznek, miszerint Magyar Péter a DiákHitel Központ vezetőjeként túlárazott szerződéseket kötött.

Gulyás szerint ezzel kapcsolatban az érintettnek kell választ adni, de jól látszik az az álszentség, hogy a magyar nyilvánosság előtt valaki folyamatosan vádaskodik, majd amikor a saját gyakorlatát megnézzük, akkor kiderül, hogy nála bizonyosodnak be a vádak.

Az MTVA Magyar Péter a köztévé elé szombatra tervezett tüntetéséről is kérdezett, szerintük agresszívak a kommentelők Magyar posztjai alatt, ezért nem kizárt, hogy a tüntetés is az lesz. Gulyás szerint nem tehet arról egy közszereplő, hogy milyen kommentek jelennek meg az oldalán, de szerinte el kell határolódni ezzel. Szerinte Magyar Péter megjelenésével eluralkodott az agresszivitás a közéletről folytatott beszédben.

A kormány megvizsgálja a lakáskiadásra és a lakbérszabályozásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatokat - beleértve az Airbnb-t is -, a megfizethető lakhatás biztosítása (a már korábban bejelentett családi adókedvezmény-emelés, munkáshitel és kkv-támogatás mellett) a kormány egyik legfőbb célkitűzése a következő két évre, ismerteti Gulyás.

A béremelésről: a nagyvállalatoknál a többéves bérmegállapodások megkötését fogják szorgalmazni, a kis- és közepes vállalkozásoknál ösztönzőket vezetnek be. Ennek részletes kidolgozása a gazdasági miniszter feladata, és a következő két-három hétben várható.

Mindez a költségvetési törvény része lesz, aminek részletes szabályait a kormány október végéig dolgozza ki.