A parlament költségvetési bizottsága szerdán tartotta Varga Mihály pénzügyminiszter éves meghallgatását. A miniszter a rövid bevezetőjében több között azt mondta: „Örömteli tény, hogy a 2023-as visszaesés után 2024-ban a magyar gazdaság már növekedett, az első félévben 1,5 százalékkal bővült a GDP, és reméljük, hogy növekedni is fog”.

Később egy képviselői kérdésre válaszolva azt mondta a gazdasági növekedésről, hogy bár szeretnének magasabbat, de „a 1,5 százalékot eredménynek tartom” azok után, hogy tavaly még zsugorodott a gazdaság. Az, hogy Varga már csak ekkora GDP-bővülésről beszél, figyelemre méltó annak fényében, hogy

• év elején még 4 százalékos növekedési tervvel lépett hatályba a költségvetési törvény, majd
• amikor tavasszal bejelentette a 675 milliárdos megszorítást, akkor 2,5 százalékról beszélt,
• de még július utolsó napjaiban, tehát bő két hónappal ezelőtt is 1,8-2,2 százalékos GDP-bővülést vizionált.

Idei költségvetés

Varga arról is beszélt, hogy a tervezett költségvetési hiánycélt tartani tudják, „ha a következő három hónapban valami váratlan nem történik”, és 3,5-3,7 százalékra jósolta az idei éves inflációt. Elismerte, hogy a költségvetési egyenleg egyensúlyának megőrzése érdekében „év közben intézkedésekkel” 400 milliárd forintos intézkedésről – magyarán megszorításról – döntött a kormány amellett 675 milliárdos tétel mellett, amit következetesen „kiadáselhalasztásnak” nevezett, holott a szeptember végén megjelent 130 pontos listában vannak jócskán olyan döntések is, amelyek egyes projektek teljes leállítását jelentik.

2025-ös költségvetés

Arról, hogy miután nyolc évig tavasszal alkottak költségvetési törvényt, idén a büdzsé elfogadása átkerült őszre, azt mondta: továbbra is a korai költségvetés-alkotást tartják üdvösnek, mivel „a magyar gazdaságnak azért jobb a tavaszi elfogadása, mert a gazdaság szereplőinek, cégeknek, családoknak van idejük jó előre felkészülni arra, hogy milyen költségvetési keretben élhetnek a következő évben”. Arra nem tért ki, hogy ezeket a jó előre elfogadott törvényeket rendszeresen újra kell dolgozni – legutóbb október elején, miután minden rosszabbul alakult, mint ahogy a kormány várta –, ami jelentősen rontja a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget).

A jövő évi költségvetésről számos kérdést kapott Varga, de azt mondta: ezeknek a kérdéseknek egy jelentős része még nem válaszolható meg, mert annak tervezési folyamatát a kormány még nem zárta le, így azokra nem tudott válaszolni. A költségvetési törvényjavaslatot a kormány november 15-ig beterjeszti a parlamentnek, amely várhatóan december közepére zárhatja le annak vitáját.

Iparűzési adó

Vargát kérdezték az iparűzési adó rendszerének tervezett módosításáról, amivel jelentős ipa-bevételeket vennének el egyes településekről, és osztanák újra. „A kormányban zajlik a költségvetési törvény és az azt megalapozó törvények előkészítése, abból minden kiderül” – válaszolta erre. Aztán annyit hozzátett, hogy valóban készülnek a rendszer olyan átalakítására, ami „a pénzt nem veszi el az önkormányzatoktól, de átalakítja a területfejlesztés rendszerét”. A kormány célja, hogy járási szintű fejlesztésekre kerüljenek pénzek.

Arról, hogy ez azt jelenti, hogy a pénz a megyegyűlésekhez kerülhet, ahol fideszes többség van, azt mondta: a választási eredményekért „ne engem hibáztasson”.

A kormány várakozásai szerint a jövő évi gazdasági növekedésnek köszönhetően 115-120 milliárddal lehet több a települések iparűzésiadó-bevétele, „látunk lehetőséget arra, hogy ebből források átcsoportosításával” megvalósítsák a járási szintű fejlesztéseket.

Ha már önkormányzatok: egy képviselői rákérdezett a reménybeli EU-s támogatásokra a települési önkormányzatoknak korábban kifizetett, majd most tömegesen elvett előlegek ügyére. Varga válaszából kiderült, hogy

238 milliárd forintnyi előleget kellett visszafizetniük a költségvetésbe az önkormányzatoknak a meg nem valósult fejlesztések miatt.

Ugyanakkor hozzátette, hogy ha ezeket az elmaradt fejlesztéseket megcsinálják, akkor ezek a pénzek visszajárnak.

Államadósság

Beszélt a miniszter arról is, hogy az államadósság mértéke a második negyedév végén 59 553 milliárd forint volt, ami GDP-arányosan 76,1 százalékot jelentett – azt nem tette hozzá, hogy ez az adósságszint növekedését jelentett. Elismerte, hogy komoly kamatterhek nehezednek a költségvetésre – ebben európai uniós listavezetők vagyunk második éve, bár ezt sem említette –, de azt mondta, hogy számolnak a kedvezőbb kamatkörnyezettel, vagyis a kamatszint és így a kamatterhek csökkenésével.

Vajda Zoltán bizottsági elnöknek arra a felvetésére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén a gazdasági semlegességet meghirdető – minden korábbinál deklaráltabban kelet felé fordulást jelentő – beszédében egy 90 százalékos GDP-arányos szintig finanszírozható államadósságról beszélt, a miniszter nem reagált.

Az egymilliárd eurós kínai hitelről megismételte: ha a kínaiak hozzájárulnak, a magyar állam nyilvánosságra hozza a szerződések kondícióit. A részletek ismerete nélkül annyit mondott róla, hogy

olyan kedvező feltételekkel vették fel azt a hitelt, amilyennel piaci alapon most nem juthatnának forráshoz.

Gazdasági semlegesség

Az Európai Unió tagországa vagyunk, a Draghi-jelentés hosszan taglalja, milyen versenyképességi problémáink vannak, az USA és Kína az elmúlt tíz évben sokkal gyorsabban növekedett. Ezen változtatni kell, felelte a gazdasági semlegességről szóló kérdésre, ahhoz láthatóan lazán kapcsolódva.

Varga szerint Magyarország „abban az értelemben az EU tagja, hogy ennek a gazdasági közösségnek a tagja, de nem zárjuk el magunkat a világ más tájától”, utalt az energiafüggőségre, ami még Oroszországhoz köt minket, illetve a kínai hitelfelvételre. Szerinte ezt jelenti a gazdasági semlegesség.

Ez volt a búcsú?

Vajda Zoltán egyébként a több mint húsz percen át tartó kérdéssorozatát azzal zárta, hogy miniszterként búcsúznak-e most Varga Mihálytól, mondván: a kötcsei beszédből az olvasható ki, hogy „önt a főnöke kipaterolja a kormányból és az MNB-be buktatja fel, hogy az ön versenytársa, Nagy Márton legyen, aki a költségvetés további szétveréséért fog felelni”.

Erre a kérdésre – ami miatt a bizottság fideszes alelnöke elnézést kért a minisztertől – Varga nem reagált.