Tizennyolc éves kormányzásának legnagyobb diplomáciai eseményét rendezi meg Orbán Viktor. Csütörtökön az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozója, pénteken pedig az informális EU-csúcs lesz Budapesten. Előbbire 40-nél is több külföldi állam- és kormányfő érkezik, közülük 26 uniós vezető marad péntekre is.

Bár a kormány következetesen „a modernkori magyar diplomácia legnagyobb eseményeként” hivatkozik rá, az EPK-csúcs csak a valaha volt második legnagyobb ilyen rendezvény lesz. Megelőzi ugyanis a 2006. október 23-ai megemlékezés, amikor 56 külföldi delegáció érkezett a parlamentbe. Fontos különbség azonban, hogy akkor több vendég király, vagy más, protokolláris szerepet betöltő államfő volt, ezúttal viszont minden meghívott kormányzati hatalommal rendelkező politikus lesz.

Elmarad a bojkott

Az EPK-csúcson az uniós állam- és kormányfőkön kívül ott lesz majdnem az összes európai ország vezetője, így Keir Starmer brit miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök is. De nagy valószínűséggel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Budapestre érkezik. Egyedül a belarusz és az orosz elnököt nem hívták meg.

A formátumot Emmanuel Macron francia elnök találta ki az orosz-ukrán háború kitörése után. Az Ukrajna melletti kiálláson kívül az volt a célja, hogy új, informális fórumot hozzon létre az európai politikusok számára. A csúcstalálkozót félévente rendezik meg, tavasszal Unión kívüli, ősszel uniós országban. Budapest lesz az ötödik helyszín.

Bár Orbán júliusi békemissziója miatt felmerült, hogy több uniós politikus bojkottálhatja a találkozókat, úgy néz ki, legfeljebb egyes balti országok vezetői maradnak távol. Az EPK-csúcs diplomáciai súlyát jelzi, hogy az orbáni békemissziót hangosan kritizáló tagállamok gond nélkül dobták félre fenntartásaikat a politikai pragmatizmusért cserébe. Nem merték bevállalni, hogy otthon maradjanak, miközben a többiek Budapesten tárgyalnak.

A Trump-faktor

Ennek pedig a november 5-ei amerikai elnökválasztás volt a legfőbb oka. A dátum közelsége miatt az európai politikusok először Budapesten tudják megvitatni, hogyan reagáljanak Donald Trump visszatérésére.

Trump győzelme aduászt biztosít Orbán számára, aki hónapok óta nyíltan kampányolt a republikánus politikus mellett. A magyar miniszterelnök termen belüli pozíciója jelentősen erősödik, ugyanis neki van a legjobb személyes kapcsolata Trumppal. Átmenetileg mindenképpen ki tud törni abból az elszigeteltségéből, ahova oroszbarát politikája juttatta az elmúlt években.

Orbán akár egy videóhívást is kezdeményezhet a frissen megválasztott elnökkel. A csúcstalálkozó házigazdájaként, egyben soros uniós elnökként pár órára olyan nemzetközi pozícióba kerül, amilyenre korábban sosem volt, és jó eséllyel a jövőben sem lesz példa.

Orbánt az utóbbi években látványosan jobban érdekelte a külpolitika, mint az, hogy mi történik Magyarországon. Most övé lesz az a külpolitikai momentum, amit korábban mesterségesen próbált kialakítani békemissziójával. Az amerikai-európai kapcsolat közvetítőjeként két napra fontos szerepet tölthet be a nemzetközi politikában.

Próbálkozások a színfalak mögött

Az amerikai elnökválasztáson kívül más témák is lesznek az EKP-csúcson. Az ukrajnai és a közel-keleti biztonságpolitikai helyzet közös megtárgyalása után kisebb csoportokban folytatják majd a munkát a politikusok. Két fő téma lesz: migráció és gazdasági biztonság.

Ha ezeket megtárgyalták, egy második plenáris ülésen összegzik az elhangzottakat, majd igyekeznek kiadni egy közös nyilatkozatot. Ez nem biztos, hogy sikerül, a tavalyi granadai EKP-csúcson például nem tudtak ilyen dokumentumban megegyezni a politikusok.

Az ülések között kétoldalú találkozókra is sor kerül majd. Ezek az EKP-csúcsok legfontosabb vívmányai, lehetőséget biztosítanak ugyanis olyan tárgyalásokra is, amik máshol elképzelhetetlenek lennének. Ilyen lehet például Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök találkozója.

Amióta az azeri hadsereg 2023 szeptemberében elfoglalta az örmények lakta Hegyi-Karabahot, már két EKP-csúcson is megpróbálták összehozni ezt a találkozót. Spanyolországba azonban Alijev végül nem ment el, az Egyesült Királyságban pedig egyik fél sem volt hajlandó asztalhoz ülni.

Grúzia a középpontban

Az EKP-csúcson a harmadik kaukázusi országra is érdemes lesz figyelni. Grúziában másfél hete tartottak parlamenti választást, amit az oroszbarát kormánypárt, a Grúz Álom nyert meg. A választás tisztaságával kapcsolatban azonban kétségek merültek fel, az Európai Unió pedig még mindig nem tudott közös álláspontot kialakítani az ügyben. Nem úgy Orbán, aki már a szavazatok összesítése előtt gratulált a kormánypártnak, majd két nappal később Tbiliszibe is utazott.

Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök is Budapestre utazik, ez pedig kellemetlen pillanatokat okozhat több uniós vezetőnek is. A politikusok ugyanis szinte biztosan nem vállalják majd a nyílt konfrontációt Kobakhidzével, aki viszont így nyugodtan kezet foghat és fotózkodhat velük, ezzel pedig legitimáltathatja a választási győzelmét. Ebben Orbán biztosan a segítségére lesz.

A grúz kérdésről pénteken Kobakhidze nélkül is tárgyalnak majd az uniós politikusok. Charles Michel, az Európai Tanács leköszönő elnöke a grúz választás után bejelentette, hogy mindenképpen a politikusok elé viszi a témát az informális EU-csúcson. Egységes, határozott álláspontot azonban szinte biztosan nem fogalmaznak majd meg a vezetők.

Versenyképességi nyilatkozat

Akárcsak csütörtökön, pénteken is téma lesz emellett Ukrajna és a Közel-Kelet is. A nap középpontjában viszont a versenyképesség áll majd. A soros magyar elnökség első számú célkitűzése, hogy versenyképesebbé tegye az uniós gazdaságot, ami a magyar kormány szerint komoly hátrányban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

Orbán célja, hogy az EU-csúcsot egy közös európai versenyképességi nyilatkozat aláírásával zárják a politikusok. Bár ebben az utolsó EU-csúcsára készülő Michel is érdekelt, egyáltalán nem lesz könnyű feladat a dokumentum véglegesítése.

A Szabad Európa információi alapján a nyilatkozattervezetet előzetesen több tagállam is bírálta. Voltak, akik túl hosszúnak találták, másoknak nem tetszett, hogy utal a következő uniós költségvetésre, de olyanok is voltak, akik az atomenergia és az európai védelmi ipar támogatását hiányolták belőle.

Címlapkép: EVA MANHART/AFP