Tanítani kellene Tarnai Richárd főispán jogi húzását, amivel gyakorlatilag megbénítja Pécel vezetését

Lett egy kis probléma a 17 ezres Pest megyei városban, Pécelen: kikapott a Fidesz, és egy civil egyesület jelöltje lett a polgármester. Ez ellen tenni már nem lehet, de az alpolgármester megválasztását már meg lehet akadályozni, elég hozzá egy kreatív főispán.

A Telex cikkében felvázolt helyzet az, hogy Kővári Alexandra egyéni képviselőként és polgármesterként is nyert az önkormányzati választáson. Ez amúgy kisebb városokban elég gyakran előfordul, de gond nem nagyon volt eddig belőle. A testületnek 11 tagja van (ez fontos lesz):

• 5 Fidesz-KDNP,
• 3 Mintakezek Egyesület (köztük a polgármester),
• 2 Tisztán A Városért Egyesület
• 1 független.

Az egyik első döntésük az alpolgármester megválasztása volt, a tisztséget 6 szavazattal Perger Krisztinának (Tisztán A Városért Egyesület) ítélték, aki amúgy a szintén Kővári Alexandra ellenfele volt a polgármesterválasztáson. A Fidesz nem szavazott. Ekkor jött Tarnai Richárd főispán, és kijelentette, hogy hiába 11 fős a testület, a többséghez 7 szavazat szükséges.

Máshol elég volt 6, de itt most 7 kell.

A főispán törvényességi felhívásának magyarázatát idézem a Telextől, de figyelem, belezápul az agy: „mivel Kővári Alexandrát egyéni körzetében képviselőként és polgármesterként is megválasztották, az egyéni képviselői helye a testületben betöltetlen maradt. Ezt a helyet azonban Tarnai Richárd szerint betöltöttnek kell venni az önkormányzati törvény alapján, ezért a testület létszáma nem 11, hanem 12.”

A vármegyei főispán, aki korábban fideszes képviselő volt, azt állítja, hogy ez a sajátos jogértelmezése a fideszes államtitkárság állásfoglalásán alapul. És ez véletlenül pont a helyi fideszeseknek kedvez, akik az új matek szerint elengedhetetlenek lennének minden döntéshez.

„A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata” című, irányadó jogi kiadványban elég érthetően elmagyarázzák, ami a laikus számára is logikusnak tűnik: „A polgármestert a választópolgárok közvetlenül választják, ezért a törvény szerint a választás alapján tagja a képviselő-testületnek. Ritkán, de előfordul, hogy a polgármester-jelölt külön képviselőjelöltként is indul, ekkor a testület létszáma csak a 2010. évi L. törvény szerinti, hiszen ilyenkor a polgármester megválasztott képviselőként is testületi tag. Azaz, ha egy tízezer főnél népesebb, 11 képviselős településen a polgármester nem indul képviselő-jelöltként, akkor a testület létszáma ezen rendelkezés alapján 12 fő (11 képviselő + polgármester). Ha a polgármester elindul képviselő-jelöltként és megválasztják, akkor a testület 11 fős. Ez a szabály a minősített többség számításánál fontos. Ha a polgármester nem képviselő, akkor a minősített többséghez is több szavazat kell (az előbbi példa alapján, ha nem képviselő a polgármester, akkor 7 fő, ha igen, akkor 6 fő).”

De a főispáni logika más, és a főispáni logika szerint az amúgy kisebbségben lévő helyi fideszesek minden fontos döntést megvétózhatnak.