Kezdeményezték a Till Tamás megölésével gyanúsítható F. János letartóztatását, közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. A gyanúsított kihallgatása után a nyomozás a főügyészség irányítása mellett folytatódik.

Till Tamás ügyében elég sok fordulat történt az elmúlt három napban: kedden jelentette be a rendőrség, hogy a negyedik tanúkénti kihallgatáson F. János beismerte, hogy 24 évvel ezelőtt megölte a 11 éves kisfiút és részletes vallomást is tett, azonban nem tudták meggyanúsítani, mert a büntethetősége elévült.

A gyilkosság idején ugyanis csak 16 éves volt, és az akkori, illetve jelenlegi Btk szerint is 15 év után elévül az ügy – magyarázta Petőfi Attila vezérőrnagy. A rendőrség azt tervezte, hamis tanúzás miatt gyanúsítják meg F. Jánost, aki nem csak maga vezette félre a rendőrséget, és kente rá a gyilkosságot két, azóta elhunyt férfira, hanem másokat is rávett hamis tanúzásra.

Meglepetésre azonban az ügyészség csütörtökön azt közölte, az ő álláspontjuk szerint a büntethetőség nem évült el, ezért a rendőrség gyilkosság gyanúja miatt ki is adott egy elfogatóparancsot F. Jánosra.

A férfit még aznap elő is állították és „aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés” miatt gyanúsítottként hallgatták ki, és kezdeményezték letartóztatását.

Megkerestük a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséget, hogy F. János gyanúsítottként is beismerő vallomást tett-e, illetve mi történik, ha ezt visszavonja, mire annyit írtak, „a folyamatban lévő ügyben a beszerzett bizonyítékok értékeléséről – így F. János vallomásának értékeléséről – sem adható részletes tájékoztatás”.

F. János letartóztatásáról a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bíróság dönt majd. Egyúttal arról is, hogy megáll-e az ügyészség jogértelmezése vagy sem.

Itt még a kormány is két „táborra” szakadt: Tuzson Bence igazságügyi miniszter csütörtökön az InfoRádióban arról beszélt, F. büntethetősége elévült, Gulyás Gergely a kormányinfón viszont arról beszélt, reméli, hogy az akkor hatályos törvények alapján is el lehet járni F. Jánossal szemben.

Hack Péter jogász, az ELTE büntető eljárásjogi tanszékének a vezetője is azon az állásponton volt, hogy az ügy elévült a 2012-es Btk. módosítás miatt.

Orbán Viktor a jogvitát annyival kommentálta, hogy „igazságnak lennie kell”.

Az ügyészség továbbra is fenntartja, hogy az ügy nem évült el. Ezt pénteken részletesen meg is indokolták a közleményükben.

Azt írták, mind az elkövetéskori, mind a jelenleg hatályos Btk. kizárja a büntethetőség elévülését a minősített emberölés esetében, és ugyan a fiatalkorúakra valóban vonatkoznak speciális szabályok, de az ilyen esetben mindegy.

Az elévülés szabályai a bűncselekményhez kapcsolódnak, nem az elkövetőhöz.

„A fiatalkorúakra vonatkozó kedvezőbb szabályokat pedig kizárólag a kiszabható büntetés mértékének meghatározása során kell figyelembe venni.”

(Az egészen szakszerű megfogalmazását ennek a leegyszerűsített szövegnek az ügyészségi közleményben olvashatják.)

Miután a keddi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nyomozás, a szakértők bevonása és a DNS vizsgálat is „az ügyészség törvényes felügyelete mellett, annak egyetértésével zajlott”, megkérdeztük az ügyészséget, hogy miért nem jelezték korábban az eltérő jogértelmezést.

Kövecs Máté helyettes szóvivő azt írta, a nyomozás a gyanúsított kihallgatásáig felderítési szakban volt, ilyenkor a nyomozást a rendőrség önállóan végzi.

„Az ügyészséget felügyeleti jogkörök illetik meg, de irányítási és utasítás adási jogkörök nem. A nyomozó hatóság és az ügyészség között, az ügyben folytatott kommunikációról a sajtó részére tájékoztatás nem adható.”

A rendőrségnek is küldtünk kérdéseket ezzel kapcsolatban, de miután a nyomozást már az ügyészség irányítja, nem kommunikálnak róla.