Ritkán olyan eseménytelen egy EU-csúcs, mint a december 19-ei volt. Miután az uniós állam- és kormányfőknek egyetlen megosztó kérdésben sem kellett döntést hozniuk, a csúcstalálkozó már este 10 órára befejeződött. Így az Európai Tanács új elnöke, António Costa is megtartotta ígéretét: egy nap alatt levezényelte első EU-csúcsát.

Zelenszkij szerint Trump nélkül nem megy

A találkozó legfontosabb témája Ukrajna volt. Mivel az ország Donald Trump január 20-ai hivatalba lépése és a béketárgyalások esetleges megindulása miatt kritikus pillanat előtt áll, Costa Volodimir Zelenszkijt is meghívta Brüsszelbe. Az ukrán elnök több órán keresztül tárgyalt az uniós vezetőkkel, majd sajtótájékoztatót tartott.

Zelenszkij legfontosabb kijelentése az volt, hogy Ukrajna biztonságát csak az Európai Unió és az Egyesült Államok közös fellépése garantálhatja. Az uniós garanciák önmagukban nem elegendőek. Zelenszkij Trumpot erős embernek nevezte, miközben a Moszkvában párhuzamosan sajtótájékoztatót tartó Vlagyimir Putyinnak is üzent. Azt mondta, hogy az orosz elnök egy őrült, aki imád ölni.

Zelenszkij a magyar miniszterelnök múlt héten indított, karácsonyi tűzszünetet és fogolycserét célzó újabb békemissziójáról is beszélt. Azt mondta, nem beszélt Orbánnal a javaslatról, amit egyébként is csak kommunikációs trükknek tart. „Olyan karácsonyiasan hangzik, de mi nem vagyunk ünnepi hangulatban” - jellemezte kissé ingerülten a javaslatot.

Miközben az ukrán elnök a sajtó kérdéseire válaszolt, az uniós politikusok zárt ajtók mögött tárgyaltak tovább Ukrajnáról. Costa célja a csúcs előtt az volt, hogy a vezetők egységes kiállással jelezzék, az ukránok a megváltozott geopolitikai helyzetben is számíthatnak az Unió támogatására.

Ez sikerült is, a tanácsi végkövetkeztetéseket tartalmazó dokumentumba ismét bekerült, hogy Oroszország akarata nem érvényesülhet, a békéről pedig nem lehet dönteni Ukrajna nélkül. Costa a csúcs utáni sajtótájékoztatón egy fokkal erősebben fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az inváziót le kell győzni.

Az EU kivár Trumppal kapcsolatban

Mivel Trump visszatérése nemcsak Ukrajnára, hanem az Európai Unióra is hatással lesz, a politikusok a közösség világban betöltött szerepéről is tárgyaltak. Bár a téma a kötetlen forma miatt nem került be a végkövetkeztetésekbe, Costa és Ursula von der Leyen bizottsági elnök röviden beszélt róla a sajtótájékoztatón.

Costa elmondta, hogy a többpólusú világban nemcsak az amerikaiakkal, hanem a britekkel fenntartott viszony is kulcsfontosságú az Unió számára. Von der Leyen pedig hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés az európai biztonsági együttműködés alapja.

Von der Leyenék nagyon óvatosan nyilatkoztak Trumpról, a visszatérő elnök által belengetett kereskedelmi vámokról például egyáltalán nem beszéltek. A kivárásra játszó politikai kommunikációt Orbán is érzékelte, élt is a lehetőséggel, hogy stratégiai nyugalmat javasoljon az Unió számára Trump hivatalba lépéséig.

Ahogy az elmúlt időszakban mindig, a migráció ezúttal is téma volt a csúcson. Bár Orbán rendszeresen bizonygatja, hogy az uniós tagállamok még mindig támadják Magyarországot migrációs álláspontja miatt, valójában már az októberi EU-csúcson majdnem mindenki egy lapra került. Már Von der Leyen is szigorúbb szabályozást szeretne, az eddigi fejleményeket egy levélben össze is foglalta a vezetőknek.

A Bizottság az EU-csúcson azt ígérte, hogy 2025. első felében új jogszabály-javaslattal áll elő a témában. Ennek valószínűleg része lesz az úgynevezett „visszatérési központok” koncepciója is. Az egyelőre még kidolgozatlan módszer azt jelentené a gyakorlatban, hogy a menedékkérelem elutasítása esetén az EU biztonságos harmadik országokba szállítaná a menekülteket, majd onnan fordítaná őket vissza.

A csúcstalálkozón szóba került Bassár el-Aszad szír elnök bukása is. Az uniós politikusok üdvözölték a történteket, és a békés átmenet fontosságára hívták fel a figyelmet. A végkövetkeztetésekben azt írták, mindenkinek tiszteletben kell tartania Szíria területi integritását, az új szír vezetésnek pedig biztosítania kell az emberi jogok, a kisebbségek és különösen a nők védelmét.

Az EU-csatlakozását felfüggesztő Grúziával kapcsolatban pedig aggodalmának adott hangot az Európai Tanács. Elítélték a tüntetők, újságírók és politikusok elleni erőszakot. A grúz kormánypárt vezető politikusai ellen azonban nem fogadtak el szankciókat, miután azokat a Grúz Álommal kifejezetten jó viszonyt ápoló Orbán is ellenezte. Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő ugyanakkor arról beszélt az EU-csúcson, hogy nem adták fel a munkát, dolgoznak a lehetséges szankciókon.

Orbán búcsúzik

Az EU-csúcs az európai politikai év mellett Magyarország soros uniós elnökségét is lezárta. Orbán a fél év mérlegéről zárt ajtók mögött a politikusoknak, a csúcs utáni sajtótájékoztatón a nyilvánosságnak is beszámolt. Ez volt az utolsó lehetősége, hogy javítson a szakmailag egyébként korrektül sikerült elnökség katasztrofális politikai megítélésén.

A sajtótájékoztató elején von der Leyen egyértelmű gesztust tett Orbánnak, dicsérte a magyar elnökség eredményeit, így a schengeni bővítést és az Oroszországgal szembeni 15. szankciós csomag elfogadását is. Ennél azonban fontosabb volt, hogy a júliusi békemisszióval kapcsolatban semmit sem mondott.

Nem úgy Orbán, aki elismerte, hogy bürokratikus helyett tudatosan vitt politikai elnökséget. Mivel felismerte, hogy Ukrajna a legfontosabb politikai kérdés, azzal is foglalkozott a legtöbbet. Azt azonban tagadta, hogy soros elnöki tisztségében utazott volna júliusban Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe. Szerinte a békemisszióját a kétoldalú diplomácia keretében teljesítette, mivel az uniós konszenzus hiánya miatt nem volt valódi mozgástere.

A Zelenszkij által kritizált karácsonyi tűzszüneti javaslatával kapcsolatban pedig azt mondta, Magyarország méretéből adódó nemzetközi korlátai miatt fogalmazott meg kisebb célokat. Nem látja akadályát, hogy legalább karácsony alatt ne haljanak meg emberek a harctéren, és kicseréljenek 700-700 hadifoglyot. Szerinte ezek teljesíthető célok.

Miután Zelenszkij véleményét látva a karácsonyi tűzszünetből jó eséllyel semmi sem lesz, Orbán sajtótájékoztatójával zárult a soros magyar elnökség. Január 1-jén Lengyelország veszi át a stafétát. Az Európai Tanács pedig februárban tart újra ülést. Az informális EU-csúcs témája a biztonságpolitika, díszvendége Keir Starmer brit miniszterelnök lesz.

Címlapkép: JOHN THYS/AFP