A felcsúti fociakadémia az a szervezet, amely tökéletes látlelete az orbáni focimániának, az átgondolatlan, grandiózus pénzszórásnak, annak, hogy a NER hogyan húzza fel és tartja életben a saját „cirkuszát”. A magyar miniszterelnök a kertje végében tornyosuló monstrumot közpénzek tízmilliárdjaiból hozta össze 2010 után, köszönhetően az általa kitalált tao-támogatási rendszernek.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány soha nem is szerénykedett, egyből az új rendszer legnagyobb haszonélvezőjévé vált és ez azóta sem változott. Gyakorlatilag ugyanis minden évben a legnagyobb támogatási összeget igényli az alapítvány a tervei megvalósításához. Bár ettől némileg kiszámíthatónak tűnhetne a történet, valójában egyáltalán nem az, és mindig rejteget valami meglepetésfaktort az alapítvány sportfejlesztési programja. Eleinte rendre az igényelt összegek jelentették a kuriózumot, majd az volt a nagy kérdés, mit találnak még ki, ami elengedhetetlenül szükséges Felcsúton a stadion, sportcsarnok, Makovecz-ihletésű kazánház és a többi után. Ekkor jöttek a gyepcserék, az újabb pályák és az edzésekhez elengedhetetlen futódomb.

Mielőtt továbbmennénk, érdemes megjegyezni, hogy a sportfejlesztési program az a dokumentum, amit a tao-t igénylő sportszervezetnek minden szezon tavaszáig össze kell állítania, majd közzétennie a honlapján. Ebben tételesen bemutatják, mire és mennyi pénzt szeretnének összegyűjteni, az adott fejlesztések és kiadások pedig milyen célt szolgálnak. Ezt a sportszövetség – 300 milliónál nagyobb értékű program esetén a felelős minisztérium – hagyja jóvá, majd kezdődhet a pénz kalapozása. Ilyenkor ez úgy megy, hogy a klub/egyesület/alapítvány megkeres nyereségesen működő cégeket, hogy adják oda a társasági adójuk egy részét. Ha megállapodtak, szerződnek, és a NAV bevonásával majd megérkezik a pénz is a szezon végéig, májusig – az államkassza helyett a sportszervezet számlájára. Ugyan mindenki más esélyekkel indul a pénz gyűjtésekor ismertség, méret, eredmények, társadalmi beágyazottság alapján, így általában a realitások talaján maradva szokták belőni, mennyi tao-t is akarnak.

Felcsút viszont még a több milliárd forintnyi támogatást is gond nélkül összegyűjti, ami egyáltalán nem meglepő a mögötte lévő szereplőket ismerve: Mészáros Lőrinc a cégbirodalmával, illetve Orbán Viktor alapítóként. A NER által szinte teljesen behálózott NB I.-ben a NER-közeli tulajdonosok csapatait tartják fenn a NER-hez tartozó nagyobb cégek, a kisebb vállalkozások pedig a jövőbeli üzleti haszon, kedvezőbb piaci pozíció reményében állhatnak egy-egy csapat mellé.

A legújabb kifizetőhely: Felcsút

Visszatérve az aktuális felcsúti tervekre, a sportfejlesztési program ezúttal is tartogatott meglepetést, nem is kicsit.

Nemrég kerülhetett fel a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjára az alapítvány 2025/2026-os szezonra szóló programja, ami szerint minden korábbinál több tao-ra van szükségük a mostani szezonban, 15,2 milliárd forintra.

Az eddigi rekordot egyébként a 2017/2018-as szezon tartotta, amikor 10,27 milliárd forintra volt szükségük. Így összesen a tao-rendszer 2011-es indulása óta 54,3 milliárd forintot költöttek el Orbán Viktor kertje végében.