A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor Közhasznú Egyesület mellett a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) is tanácskozási joggal vesz részt abban az eljárásban, amiben az Igazságügyi és Alkotmányügyi bizottság kiválasztja a jelölteket a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői pozícióira – derült ki a bizottság tiszás elnökének, Hantosi Istvánnak a posztja alapján, amit megjelenése után röviddel törölt az oldaláról.

Frissítés 15:35: A Tisza sajtóosztálya fél órával az eredeti poszt megjelenése majd törlése után új közleményt küldött, ebben az MVSZ már nem szerepel a tanácskozásba bevont szervezetek között.

A módosítás kapcsán kérdéseket küldtünk a Tisza Sajtóosztályának, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Az elnöki pozícióra 96-an jelentkeztek, az elnökhelyettesi pozíciókra pedig 68 pályázat érkezett, ezeket hétfőn zárt ülésen nézi át a bizottság, kedden és szerdán pedig már nyilvános meghallgatásokkal folytatják a munkát, a terv szerint pedig csütörtökre dönthetnek is a jelölések mellet. Ezután a parlament választja meg a bizottság által jelölt személyeket.

Mint Hantosi írja, az említett civil szervezetek az eljárás teljes ideje alatt tanácskozási joggal vesznek majd részt. „A valódi társadalmi kontroll és a szakmai garanciák biztosítása érdekében kulcsfontosságúnak tartjuk a civil szféra bevonását. A meghívott civil szervezetek szakértelmükkel, független szempontjaikkal és felkészültségükkel közvetlenül segítenek minket abban, hogy a legmegfelelőbb döntés szülessen meg, jelenlétük pedig biztosítja a legmagasabb szintű átláthatóságot a nyilvánosság előtt” – írja Hantosi.

Jogvédők és egy fura nemzetépítő szervezet

A jogvédő TASZ és Magyar Helsinki Bizottság, valamint a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért dolgozó K-Monitor mellett érdekes választás volt a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) bevonása.

Az MVSZ legfőbb célja önmeghatározása szerint „a magyar nemzet világméretű egységének megjelenítése, ezen belül a magyar önazonosság megőrzése és a nemzet épülése”, de célnak tekintik a nemzetszolgálatot is. A Csoóri Sándor által felélesztett MVSZ 2000-ben sodródott el a Fidesztől, 2003-2004-ben ők kezdeményezték a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, azóta pedig adtak otthont oltásellenes konferenciának, Patrubány Miklós MVSZ-elnök pedig a Mi Hazánk és egy rakás szélsőjobboldali szervezet társaságában mondott beszédet a XII. kerületi Turul-szobornál.

(A Fideszben 2000 és 2002 között titokminiszterként dolgozó Demeter Ervin egyébként 2020-ban arra utalt egy interjúban, hogy az MVSZ-en keresztül a román titkosszolgálat manipulálni próbálhatta a magyar belpolitikát.)

A Fidesz és a Mi Hazánk is jelölhet

„A közvagyon védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövőnk alapja — ezért nem érhetjük be kevesebbel, mint a legmagasabb szakmai színvonallal és a teljes átláthatósággal” – írja a képviselő, aki korábban azt mondta a 444-nek, hogy nem kézivezérléssel választják ki a jelölteket, és minden képviselő szabadon dönthet. Azt persze el tudja képzelni, hogy lesz olyan jelölt, aki mindenkinek szimpatikus, vagy felhívják a másik figyelmét egy-egy emberre. A cél, hogy minden pozícióra három jelöltet válasszon ki a bizottság, akiket behívnak meghallgatásra.

A példátlanul széles jogkörrel rendelkező hivatalnak az elnök mellett lesz

• egy közpénzügyi elnökhelyettese,
• egy nyomozati elnökhelyettese,
• egy vádemelésért felelős elnökhelyettese,
• és egy fellebbviteli elnökhelyettese.

Hantosi azt is mondta korábban, hogy ha az ellenzék nem ért egyet a három jelölttel, akiket a tiszások kiválasztanak, akkor lehetőség van arra, hogy minden frakció javasolhasson egy-egy olyan érvényesen pályázót, akit meghallgatna az ülésen – mondta Hantosi. „Ez önkéntes gesztus” a tiszás többség részéről, és a KDNP is jelölhet úgy, hogy nincs is benne a bizottságban.

Az még nem dőlt el, hogy hány fős lesz majd a hivatal, azt majd az alapító okiratban részletezik. Ezt a statútumot az Igazságügyi Minisztérium készíti, és erről is szavaz majd a parlament, amint törvényjavaslatként bekerül. Egy kormányzati ügyekkel tisztában lévő, névtelenséget kérő forrás nagyjából 200 főt saccolt.