Kedd hajnalban John Ratcliffe, a CIA igazgatója Rigában felült egy Boeing C-17 Globemaster III típusú katonai szállító repülőgépre, amely aztán Moszkvában szállt le. A közösségi médiában terjedő videófelvétel szerint az orosz fővárosban diplomáciai küldöttség járt aznap, de a gép délután ötkor már vissza is ért Rigába. Ennyi, amit biztosan tudunk a CIA-vezér moszkvai látogatásáról, ami azóta lázban tartja a fél világot.
Megerősítette ugyan a látogatás tényét orosz részről Dmitrij Peszkov szóvivő is, de a Kreml közléseit hagyományosan egészséges kételkedéssel szokás fogadni, így azt is, hogy Peszkov szerint Ratcliffe nem találkozott Vlagyimir Putyinnal, mert a látogatás célja a szakszolgálatok közötti kapcsolat volt. Ez utóbbi eleve nehezen hihető, hiszen a CIA igazgatójának személyes látogatása messze túlmutat a rutin hírszerzési kapcsolattartáson – ilyesmit távolról vagy alacsonyabb szintű tisztviselők is intézhetnek, míg egy ilyen ritka és magas szintű út jellemzően súlyosabb üzenet átadására vagy különösen érzékeny tárgyalásra utal.
Szerdán aztán Donald Trump is megszólalt az ügyben – addig mind a Fehér Ház, mind pedig a CIA hallgatott a látogatásról. Az elnököt újságírók szembesítették a médiában terjedő találgatásokról, amire Trump azt felelte, nem szeretne csalódást okozni, de Ratcliffe moszkvai útja „félig-meddig rutinszerű” volt.
Ami Ratcliffe látogatását különösen figyelemre méltóvá teszi, hogy hasonló akkor történt utoljára, amikor 2021-ben William Burns, a CIA akkori igazgatója repült Moszkvába, hogy figyelmeztesse Putyint, nem lenne jó ötlet megtámadni Ukrajnát. Nem meglepő ezek után, hogy a szakértők és a sajtó találgatásai elsősorban arra irányulnak, vajon most is valami különösen érzékeny ügyről lehet-e szó. Pláne, hogy az is ezt a szcenáriót erősíti, hogy a találkozó körülményei és időzítése is inkább sürgős üzenetátadást valószínűsít, semmint alapos stratégiai egyeztetést.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.