Vannak erre kutatások, de magunktól is tudhatjuk: ha elég messziről nézzük, akkor az emberek túlnyomó többsége hasonlóképpen gondolkozik a meghalásról. Mindenki azt szeretné, hogy az élete utolsó hónapjaiban, napjaiban, óráiban
Kevés fontosabb dolog van az életben, mint a halál, mégis: ezek az alapvetőnek tűnő feltételek ma Magyarországon a legritkább esetekben állnak fenn.
Az életvégi döntések gyakorlati, etikai és jogi útvesztői – ezzel a címmel tanácskozott a héten a Magyar Tudományos Akadémián sok felkészült szakember, orvos, ápoló, jogász, szociológus, filozófus, közjegyző és szakpolitikus. Ha egy konferenciának már a címe is útvesztőkre utal, akkor nem érdemes pofonegyszerű megfejtéseket várni tőle. A tucatnyi előadás és számtalan érdemi hozzászólás után a laikus tudósító azért mégis le tud vonni tanulságokat.
Az egyik az, hogy bár minden felmerülő fogalom – emberi méltóság, eutanázia, hospice, palliatív ellátás, terminális szedáció, méltóságterápia, élő végrendelet – bonyolult jogi, orvosi, pszichológiai és gazdasági kérdéseket vet fel, a válaszokat nem nekünk kell megtalálni nagy hirtelen. Nyugati országokban és nemzetközi szervezeteknél
már rég megvannak azok a tesztelt, utánkövetett jó gyakorlatok, amelyeket alkalmazni lehet.
A másik jó hír, hogy ez nem mindig pénzkérdés. Persze, ez az terület is súlyosan forráshiányos, de például
Más problémákat minimális anyagi befektetéssel, adminisztratív intézkedésekkel lehetne kezelni: ilyen az életvégi nyilatkozatok becsatornázása az EESZT-be, aminek segítségével a kórházba váratlanul bekerülő beteg akarata világos lenne az intenzív orvosok előtt.
Ha viszont a lényegről akarunk beszélni, akkor ott már nyoma sincs az egyszerűségnek. Alig túlzunk, ha azt mondjuk:
a jobb életvégi döntésekhez nem csak a teljes egészségügyi rendszer, hanem az egész magyar társadalom rohamléptű fejlődése lenne szükséges.
Ezt igen hatásosan, szinte színházi dramaturgiával vitte színre két elismert kutató és egy szakállamtitkár a konferenciát záró kerekasztalon.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Halálos beteg, 2022-ben diagnosztizáltak nála ALS-t, azt a betegséget, amiben Stephen Hawking is szenvedett.
Levegőnek nézték, sietve kikerülték.
„Karsai Dániel amikor alig tudott mozogni, beszélni, abban az állapotában is több volt a fejében, mint itt az egész frakciónak.”
Ők is az alaptörvény megsértésére hivatkoztak, amire a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság is.
Azt ígérte Karsainak, hogy mérlegelni fogja a kegyelmi jogkörről szóló kérvényét.
Hozzászólásra sem méltatták a kormánypárti képviselők.
47 százalék az aktív eutanáziát is.
Jogerősen is elutasították a beadványát.
A gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász kedden az Emberi Jogok Európai Bíróságán szólalt fel azért, hogy maga dönthessen az élete végéről.