A Miniszterelnökség nyilvánosságra hozta annak a vizsgálatnak az eredményét, ami az egykori Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) 2024 és 2026 közötti kommunikációs költéseiről szólt. Az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést is tettek.

A minisztérium tájékoztatása szerint a hivatal működésének alig két és fél éve alatt összesen mintegy 3 milliárd 670 millió forintot költött kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. alkotta, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó konzorciumnál. Ez a teljes költségvetésének több mint negyede.

„Mindenképpen vizsgálni kell, hogy ezen célokra egy forintot is hogyan költhetett az SZH, amikor semmilyen általános kommunikációs, reklám-, kampány- vagy imázsépítési közfeladata nem volt, a törvény a kutatóintézet feladatai között szakmai konferenciák szervezését és szakmai kiadványok megjelentetését nevesítette”

– írja a Miniszterelnökség közleménye.

Néhány tételt külön is felsoroltak:

• A hivatal 15 vitaest megszervezésére bruttó 61,3 millió forintot költött. A résztvevők számára biztosított, állófogadással egybekötött svédasztalos ellátás önmagában netto 19,7 millió forintba került, fejenként mintegy 19 ezer forintos költséggel.
• Bruttó 163,4 millió forintért rendelt meg a hivatal egy hatrészes dokumentumfilm-sorozatot 2025 elején. A projekt szakmai beszámolója alapján a film egy kétnapos, előadásokból és kerekasztal-beszélgetésekből álló konferencia eseményeit dolgozta fel. A rendelkezésre álló dokumentumokból az sem derül ki egyértelműen, hogy a több mint 160 millió forintból elkészült sorozatot hol és milyen közönségnek mutatták be.
• 110 millió forintba került az adófizetőknek az idei március 15-i drónshow, szintén az SZH megbízásából. Az ezer drónért elszámolt 65 millió forintos napi bérleti díj több volt, mintha a hivatal megvette volna a szerkezeteket.
• Idegen nyelvű tájékoztató videókra több mint 70 milliót fordítottak, holott magyar-angol, angol-magyar, francia-magyar és francia-angol nyelvű okleveles szakfordító is az állomány tagja volt, és art directortól kreatív szakembereken keresztül videós anyagok elkészítéséhez és utómunkálataihoz tudással rendelkező személyek álltak az SZH alkalmazásában.
• Belső szervezetépítésre is költött a hivatal, összesen több mint 13 millió forintot fizettek ki mikulásünnepségekre, mintegy 40,5 millióért pedig kétnapos csapatépítő tréninget finanszíroztak, amelynek csak a szervezési díja 2 millió forint volt, és amelyre napi 710 ezer forintért béreltek projektort.

Ezek a kommunikációs költések azért is furcsák, mert eközben az SZH-nak 22 fős Közkapcsolati Igazgatósága működött havi több tízmilliós fizetésből, amelynek feladatai közé tartozott a kreatív kampányok megalkotása, alternatív megjelenési formák szervezése, valamint a hivatal külső és belső rendezvényeinek megszervezése és megvalósítása. Emellett külön, 6 fős Sajtóirodával is rendelkezett a hivatal, havi több mint 10 millió forintos személyi költséggel.

A Sajtóiroda munkatársai önéletrajzuk szerint tapasztalt újságírók, szerkesztők, social media-, online kommunikációs szakemberek és televíziós szerkesztőìriporterek voltak. Ennek ellenére a hivatal a kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok jelentős részét külső vállalkozásoknak szervezte ki, milliárdos nagyságrendben – írja a minisztériumi közlemény.

A Fidesz politikai érdekeit kiszolgáló hivatal megszüntetése Magyar Péter kampányígérete volt, amit a választás után is megerősített. Az új Tisza-kormány ennek megfelelően már első intézkedései között nekiment a 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: a május 20-án benyújtott első alkotmánymódosítási csomag részeként kezdeményezte a Fidesz-korszak egyik leginkább rendszerhű intézményének felszámolását.

A hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat aztán június 2-án fel is került a Parlament honlapjára, amelyben az előterjesztő, Melléthei-Barna Márton három rövid, meglepő tisztasággal megfogalmazott pontban foglalta össze az indoklást:

„1: Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. 2: A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. 3: Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.”

A döntés ellen a Fidesz és a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás is tiltakozott. Utóbbi szerint a hivatal megszüntetése „brüsszeli megrendelésre” történik, az egykori kormánypárt pedig azzal érvelt, hogy a Tisza éppen akkor számolja fel „Magyarország egyik legfontosabb önvédelmi intézményét”, amikor az ország szuverenitását keletről és nyugatról is a legsúlyosabb kihívások fenyegetik.

Ennek ellenére, amikor a törvényjavaslat június 8-án az Országgyűlés igazságügyi bizottsága elé került, az ellenzékbe került Fidesz látványosan elengedte az ügyet. A bizottság érdemi vita nélkül támogatta a javaslat tárgysorozatba vételét, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter mindössze két mondatban érintette a kérdést, két másik fideszes bizottsági tag pedig szót sem kért. Hosszabb hattyúdalra a törvény általános vitáján, június 9-én került sor, ahol az ülést felvezető Magyar Péter hosszan búcsúztatta azt a szervezetet, aminek saját szavai szerint intellektuális teljesítménye csak negatív tartományban értelmezhető: „büszkének kell lennünk, hiszen az illiberális Orbán-rendszer jogállamot lebontó rombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük oda, ahová való: a történelem szemétdombjára”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését végül június 30-án szavazta meg az Országgyűlés. Pár nappal előtte megkérdeztük Lánczi Tamást, a hivatal egykori elnökét:

A Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs költései kapcsán tett feljelentés a 24. a különböző tárcák által mindezidáig benyújtott feljelentések sorában. Ezek ezen az oldalon megtalálhatók.