Három kisrendőrt is meggyanúsítottak az aranykonvojügyben
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ egykori vezetője és Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt jogi főosztályvezetője mellett három rendőrjárőrt is meggyanúsítottak az aranykonvojügyben – írja a Telex.
A lap értesülése szerint a járőrök valótlan tartalmú jelentést készítettek a TEK épületében fogva tartott hét ukrán állampolgárral szembeni intézkedésről.
Csütörtökön derült ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség öt embert hallgatott ki gyanúsítottként az ügyben. Hajdut hétrendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartással gyanúsítják. A volt TEK-vezető tagadta a bűncselekmény elkövetését, panaszt tett a gyanúsítás ellen, és szabadlábon védekezik.
Szathmáry Istvánt hétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítják. Az ukránok elleni művelet idején ő vezette az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi főosztályát, és részt is vett az akcióban. Érintettsége akkor vált nyilvánossá, amikor Baka András köztársasági elnök a testvérét, Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek. A Telex szerint Istvánt nagyjából egy héttel a jelölés bejelentése előtt gyanúsították meg, és ez szerepet játszhatott abban, hogy a Tisza Párt leszavazta a jelöltet.
A lap szerint a hét ukránt a TEK épületében töltött fogvatartásuk alatt idegenrendészeti őrizetbe vették. Aznap éjjel három X. kerületi rendőrjárőr érkezett az épülethez, és megkezdte az intézkedést, de az akkor már alvó ukránokat nem ébresztették fel. A gyanú szerint a járőrök valótlan tartalmú rendőri jelentést írtak, ezért őket is közokirat-hamisítással gyanúsítják. A három járőr elismerte a terhére rótt cselekményt, és már visszatérhetett dolgozni.
Az ukránok elleni fellépést az intézkedő szervek továbbra is jogszerűnek tartják, a pénzszállítást ugyanis gyanúsnak látták.
Az aranykonvojügy a Fidesz bukása után kapott igazán lendületet. A NAV visszaadta az ukrán banknak a lefoglalt pénzt, közben az ügyészség elkezdte kihallgatni a március 5-i eset tanúit. Hajdu Jánost június 29-én gyanúsították meg. Kihallgatásán azt állította, Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárral egyeztetett a rajtaütésről. A Telex június 3-án megjelent cikke szerint maga Orbán döntött arról, hogy le kell csapni a pénzszállítókra, a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött, és ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a lapnak. A NAV időközben bűncselekmény hiányában lezárta a pénzszállítókkal szembeni nyomozást.
Tanúvallomásaik alapján az ukrán pénzszállítók és két eljáró NAV-os vezető szemszögéből is megírtuk a történetet, emellett beszámoltunk egy NAV-os belső jelentésről, ami szerint törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az ügyben, és egy belső ügyészségi dokumentumról is, amelyben többek között azt írják, „ez a titkosszolgálati művelet nagyon ráéghet a Legfőbb Ügyészségre, ha nem lépünk időben”. A múlt héten a Központi Nyomozó Ügyészség saját hatáskörbe vonta az aranykonvojügy nyomozását.
A Központi Nyomozó Ügyészség saját hatáskörbe vonta az úgynevezett aranykonvojügy nyomozását
„A nyomozás az ügy minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint” – közölte pénteken a KNYF.
„Tanút nem hallgatunk ki bilincsben, vegyék le a tanúról a bilincset”
Az Orbán-rendszer utolsó nagy nemzetközi botránya az „aranykonvojügy”. Orbán utasítására szinte az összes bűnüldöző szervet felhasználták az ukránellenes propaganda érdekében végrehajtott akcióhoz. Két NAV-os vezető tanúvallomása alapján rekonstruáltuk, hogyan zajlott a kapkodva összetákolt eljárás, és hogy hogyan dirigálta a lépéseket a TEK.
„A kihallgatás ideje alatt valami szörnyű ordítást hallottam kintről”, „mintha valaki fájdalmában üvöltött volna”
Lapunk megszerezte az aranykonvoj ukrán pénzszállítóinak tanúvallomásait, amelyben részletesen beszélnek arról, mi történt, miket kérdeztek tőlük, hogyan beszéltek velük a magyar hatóságok.
Két nappal a rajtaütés előtt felhívott Farkas Örs – így kezdődik Hajdu János vallomása az aranykonvojügyben
A bilincselés „vastag félreértés” volt, hogy az ukránok ne gyanúsítottak, hanem tanúk lennének, az fel sem merült – állítja Hajdu János a vallomásában, amely a 444 birtokába került. Visszaemlékezése több helyen ellentmond az akcióban részt vevő NAV-os vezetők tanúvallomásainak, a bűncselekmény elkövetését tagadja. Rengeteg tábornok, egy államtitkár, és egy ponton Pintér Sándor neve is előkerül a 24 oldalas jegyzőkönyvben.
„Ez a titkosszolgálati művelet nagyon ráéghet a Legfőbb Ügyészségre, ha nem lépünk időben”
Birtokunkba jutott egy belső ügyészségi e-mail, amit a KNYF-től küldtek az időközben lemondott legfőbb ügyésznek az aranykonvojügyről. Figyelmeztetik benne, hogy valaki egyszer közelebbről is megnézi a történetet, az ő felelőssége is napirendre kerülhet.
Leszavazták Baka András legfőbb ügyészi jelöltjét
Szathmáry Zoltánból nem lett legfőbb ügyész.
Egy NAV-os belső jelentés szerint törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az aranykonvoj ügyben
A 444 birtokába jutott dokumentum vezetői összefoglalójában 24 pontban sorolják fel az ellenőrzés megállapításait. Ezek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról, konkrét jogsértésekről szólnak. Egy ponton megállapítják, hogy a NAV, mint „nyomozó hatóság kijelölésére jogsértő módon került sor”. Az ügyészség lapunkhoz eljuttatott álláspontja ezzel ellentétes. A NAV megkeresésünkre elismerte, hogy valóban rendeltek el ilyen vizsgálatot, sőt, többet is.