A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt írta a Kontrollnak, hogy az aranykonvojügyben öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Eddig azt lehetett tudni, hogy Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetője volt az egyetlen gyanúsított az ügyben. Az ügyészség hétrendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsította meg. Hajdu tagadta a bűncselekmény elkövetését, panaszt tett, és szabadlábon védekezik.
A Telex kedden írta meg, hogy a választás után több válságtanácskozást is tartottak a Belügyminisztériumban az aranykonvoj ügy miatt. Azért, hogy az ukrán pénzszállítók fogva tartásának jogi problémáit kezeljék az akcióban érintett szervek képviselői.
Az aranykonvojügy a Fidesz bukása után kapott igazán lendületet. A NAV visszaadta az ukrán banknak a lefoglalt pénzt, közben az ügyészség elkezdte kihallgatni a március 5-i eset tanúit. Hajdu Jánost június 29-én gyanúsították meg. Kihallgatásán azt állította, Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárral egyeztetett a rajtaütésről. A Telex június 3-án megjelent cikke szerint maga Orbán döntött arról, hogy le kell csapni a pénzszállítókra, a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött, és ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a lapnak. A NAV időközben bűncselekmény hiányában lezárta a pénzszállítókkal szembeni nyomozást.
Tanúvallomásaik alapján az ukrán pénzszállítók és két eljáró NAV-os vezető szemszögéből is megírtuk a történetet, emellett beszámoltunk egy NAV-os belső jelentésről, ami szerint törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az ügyben, és egy belső ügyészségi dokumentumról is, amelyben többek között azt írják, „ez a titkosszolgálati művelet nagyon ráéghet a Legfőbb Ügyészségre, ha nem lépünk időben”. A múlt héten a Központi Nyomozó Ügyészség saját hatáskörbe vonta az aranykonvojügy nyomozását.
A lap forrásai szerint ezek célja alapvetően az volt, hogy az ügyben érintett szervek képviselői megbeszéljék, hogyan tudják úgy „lefedni” az ukrán pénzszállítók fogva tartásának idején keletkezett lyukat, hogy az jogszerű legyen.
„A nyomozás az ügy minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint” – közölte pénteken a KNYF.
Az Orbán-rendszer utolsó nagy nemzetközi botránya az „aranykonvojügy”. Orbán utasítására szinte az összes bűnüldöző szervet felhasználták az ukránellenes propaganda érdekében végrehajtott akcióhoz. Két NAV-os vezető tanúvallomása alapján rekonstruáltuk, hogyan zajlott a kapkodva összetákolt eljárás, és hogy hogyan dirigálta a lépéseket a TEK.
Lapunk megszerezte az aranykonvoj ukrán pénzszállítóinak tanúvallomásait, amelyben részletesen beszélnek arról, mi történt, miket kérdeztek tőlük, hogyan beszéltek velük a magyar hatóságok.
A bilincselés „vastag félreértés” volt, hogy az ukránok ne gyanúsítottak, hanem tanúk lennének, az fel sem merült – állítja Hajdu János a vallomásában, amely a 444 birtokába került. Visszaemlékezése több helyen ellentmond az akcióban részt vevő NAV-os vezetők tanúvallomásainak, a bűncselekmény elkövetését tagadja. Rengeteg tábornok, egy államtitkár, és egy ponton Pintér Sándor neve is előkerül a 24 oldalas jegyzőkönyvben.
Birtokunkba jutott egy belső ügyészségi e-mail, amit a KNYF-től küldtek az időközben lemondott legfőbb ügyésznek az aranykonvojügyről. Figyelmeztetik benne, hogy valaki egyszer közelebbről is megnézi a történetet, az ő felelőssége is napirendre kerülhet.
A 444 birtokába jutott dokumentum vezetői összefoglalójában 24 pontban sorolják fel az ellenőrzés megállapításait. Ezek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról, konkrét jogsértésekről szólnak. Egy ponton megállapítják, hogy a NAV, mint „nyomozó hatóság kijelölésére jogsértő módon került sor”. Az ügyészség lapunkhoz eljuttatott álláspontja ezzel ellentétes. A NAV megkeresésünkre elismerte, hogy valóban rendeltek el ilyen vizsgálatot, sőt, többet is.