Pedig Magyarország – utolsó uniós országként, de – több mint két éve kilépett a bank részvényesei közül.
Az államnak óriási bevételkiesése volt, sokáig mégis tétlenül nézték az egész machinációt, amiben akár 50-100 komoly gázpiaci szakértő is részt vehetett.
Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése után drasztikusan átalakította a költségvetési kiadásokat. A fókuszba a politikai célok, az identitásépítést szolgáló területek kerültek. Sokat költ gazdaságra is, de az évek óta tartó stagnálást nézve azok a pénzek sem hasznosulnak jól.
Tizenhárom orosz bankot nevesítenek, amelyekkel folytathatók pénzügyi tranzakciók az atomerőmű építése érdekében. A gáz- és olajszankciókról nem rendelkezik ez a határozat.
Azt akarják, hogy a cég igazságosabban ossza el a nyereségét.
A kivitelező cég ügyvezetője nemrég ismerte el, hogy egy másik családi vállalkozásuk a több tízmilliárdos földgázos áfacsalási ügy központi szereplője.
Közeleg a választás, egyre több közbeszerzést buknak el az éveken át tartó tarolás után.
Az egyik probléma, hogy a 35 éves időtartam több, mint amit az uniós irányelvek megengednek.
Helyét Banai Péter Benő veheti át.
A 2022-es választás óta eltelt 13 negyedévből 12-ben visszaestek a beruházások.
A cég szerint a horvát Janaf gyakorlata „tovább fokozza az Adria-vezeték horvátországi szakaszával kapcsolatos ellátásbiztonsági aggályokat.” Ez a vezeték lenne a legfontosabb forrás, ha le kellene mondani az orosz olajról.
Kétmillió magyar ügyfél kap magyar bankszámlaszámot.
Műanyag darabok lehetséges jelenléte miatt.
A több tízmilliárd forintnyi adót elcsaló cégláncolat ilyen külföldi vállalatoknak köszönhetően szerezhette be áfa nélkül a földgázt. Mindkettőnek volt magyar gázkereskedelmi engedélye, de mindkettőét visszavonták, figyelemre méltó indoklásokkal. Egy érdekes lengyel szál is felbukkan a történetben.
Az apja magánklinikáját üzemeltető cégben lett 25 százalékos tulajdonrésze. A cég idén és tavaly összesen 426 millió forintnyi osztalékot fizetett ki.