Nem tudnak arról, hogy vegyi anyag került volna az öböl vízébe.

Komoly eredmény.

Azt senki sem tagadja, hogy a Városligetbe szánt új épületek igenis növelik a park bépítettségét. A Liget-projekt kommunikációja mégis azt harsogja, 60-ról 65%-ra növelik a zöldfelületet. Ez mégis hogy lehet? Utánajártunk a turpisságnak.

A bontást annyira szakszerűen végzik, hogy egy bámészkodónak már megsérült az arca a kirepülő szilánkoktól. Pedig a Városligetbe nemcsak Ligetvédők, de városi polgárok is járnak, akiknek testi épségére még a bontási szerződés alapján is vigyázni kéne.

Hiába ígért Baán László újabb egyeztetést, a biztonsági őrökkel megtámogatott markológép nem tud leállni.

Hiába van környezetkímélő biológiai módszer, túlnyomórészt még mindig a minden rovarra (és halra, kétéltűre, hüllőre, meg egy kicsit a gyerekekre is) káros idegmérget használjuk szúnyogirtásra. És mit tehetünk ellene? Maximum aláírhatunk egy petíciót.

Tuskók helyett fákat!

Már csak százezer maradt belőlük, és a számuk kilenc éven belül megfeleződhet.

Egy aktivista végig filmezte, ahogy a rendőrök megszállják a városligeti Hungexpó területét. Intézkedés belülről.

Csakhogy a zöldfelület nem nő, csak papíron legfeljebb. A Városliget Zrt. is készített saját kutatást, megkérdőjelezhető módszerrel.

A héten fellép a Városligetben, a Ligetvédők táborában a Kispál és a borz és a Kiscsillag énekese.

Pedig azzal szinte mindenki egyetért, hogy a parkot fel kell újítani, sőt a múzeumi negyed megépítését sem tartanák rossz ötletnek, csak ne Budapest egyetlen kétszáz éves közparkjába épüljön a fák helyére. A Greenpeace és a Medián kérdezte a fővárosiakat.

A kampányt elindító kutató más ügyekben nagyon hasznosnak tartja a Greenpeace munkáját, de szerinte itt egyszerűen tévednek.

Ennél 2016-osabb dolog nincsen.