„1918. december 26-án délelőtt Riszner Ödön főgimnáziumi tanár Gyulafehérvár belvárosában sétált, amikor az Erzsébet Szálló előtt erős botütés érte a vállát...” Ablonczy Balázs lebilincselő könyvet írt arról, hogy mit éltünk volna át, ha száz évvel korábban születünk.
A tatárjárás után 100 évvel Magyarország egyik legfényesebb időszakát élte, Mohácsot viszont 100 évvel később is nyögtük.
1990. június 4-én Orbán Viktorék azért tiltakoztak, mert a kormány nem egyeztetett velük az egyperces felállásról. Harminc évvel később ők zárják ki az ellenzéket a megemlékezésből.
Kevesen tudják jól megbecsülni a trianoni veszteségeket, amikért többnyire a környékbeli országokat és a nagyhatalmakat okolják. 100 évvel a szerződés után a többség támogatja a határon túliak kettős állampolgárságát, ellentétben a szavazati joggal.
Hatalmas botrány lett belőle, amikor kiderült a 20. század legbefolyásosabb színikritikusa, Molnár Gál Péter ügynökmúltja. Halála után megjelent emlékirata sokat elmond az állambiztonság működéséről, az értelmiség kompromisszumairól vagy éppen a Kádár-kor meleg szubkultúrájáról.
Maradványokat találtak egy szentély oltárán.
A borászati régió lakói számára régóta ismert, hogy a terület római kori tárgyakat rejt, de eddig nem kerültek elő nagyobb leletek.
Komikusak, éppen ezért félelmetesek a Horthy- és a Rákosi-korszak rémhírterjesztési ügyei. Milyen szerencse, hogy ma már elő sem fordulhat ilyesmi.
A diákoknak a távolságtartási szabályok betartásával kellett vizsgázniuk.
A hajót a náci légierő 1941. november 7-én süllyesztette el. A tragédiának legalább négyszer annyi halálos áldozata lehetett, mint a Titanic elsüllyedésének.
Az 1957-es ázsiai influenzából és az 1968-as hongkongi influenzából sokat tanultunk, de a koronavírusjárvány másmilyen.
Nagyon jó hamisítványok, de már a modern korban készültek.
A színész-rendező, aki magát többször is halálosan megsebesített 56-os hősnek tartja, arról írt, „amikor gyilkos modon a farizeusok, szinte meggyilkoltak”.
A Parlament épületének 1896-os felavatására nem készült el minden kőcímer az összesen 386 helyre, ezért több meglévőt sokszorosítani kellett. Eddig nem volt rajta Hódmezővásárhely, Tata, Zalaegerszeg, Szombathely, de még Szolnok címere sem.
A listán szereplők nagyobb része pénzt utalt svájci számlákra, ezeket akarja most átnézni a Simon Wiesenthal Központ, ugyanis félő, hogy zsidóktól ellopott vagyonokat tartottak rajtuk.