A Magyar Köztársaság első parlamenti tiltakozása: a Fidesz kivonul a Trianon-megemlékezésről

„Több oldalról fordultak hozzám képviselőtársaim, hogy a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással. Kérem képviselőtársaimat, álljunk fel! (Egyperces néma felállás, a FIDESZ képviselői kivonulnak.) Köszönöm szépen.”

A parlamenti naplóban ez a részlet őrizte meg az MDF-es Szabad György, az Országgyűlés első elnökének 1990. június 4-i felszólalásában azt a pillanatot, amikor a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselői kivonultak a Parlamentből a Trianon 70. évfordulóján tartott 1 perces felállás alatt.

Az új, szabad Parlamentben ez volt az első kivonulásos tiltakozás.

1990: ellenzékből tiltakoztak a kormánypárti házelnök ellen

Orbánéknak egyébként nem a témával volt bajuk, hiszen a parlamenti pártok 3 nappal előtte, a békeszerződés évfordulója alkalmából kiadtak egy közös nyilatkozatot, a témában az elsőt és utolsót, aminek a céljával és a szövegével minden parlamenti párt egyetértett. Ebben tragikus igazságtalanságnak nevezték Trianont, ami „a szabad együttműködés helyett az ellenségeskedés terheit zúdította az itt élő nemzetekre”, és rögzítették a határok erőszakos megváltoztatásának tilalmát, illetve hogy „a történelmi megbékélés, az együttes felemelkedés és egy új európai rend” létrejöttének érdekében „a trianoni határokat igazságos vagy igazságtalan mivoltuktól függetlenül a jelenlegi európai stabilitást meghatározó realitásnak tekintik”.

Az akkor még liberális Fidesz problémája az egyperces megemlékezéssel az volt, hogy a kormánypártok nem egyeztettek a lépésről az ellenzékkel, a Fidesz szerint Szabad György kész helyzet elé állította őket, és megpróbálta rájuk erőltetni az akaratát, ami ellen csak így tiltakozhattak – emlékezett meg az Index tíz éve. Orbán Viktor percekkel később fel is szólalt a napirenddel kapcsolatban. Az MSZP 2013-ban ugyanezen a napon fel is idézte az esetet, hozzátéve, hogy az ő 33 képviselőjük közül senki sem vonult ki.

Illusztráció: Fidesz-kampányfilm 1990

(Szabad György egyébként évekkel később kilépett az MDF-ből, majd az ezredforduló környékén otthagyta az abból kivált MDNP-t is, és rendszeres vendége lett a Fidesz rendezvényeinek. Orbán a 2014-es választás éjszakáján azt mondta, miután biztossá vált a párt győzelme, az első útja Szabadhoz vezetett, mert Orbán szerint „a személyes tiszteleten túl fontos, hogy az előttük járó nemzedék lehetővé tette a szabad választásokat”. Szabad György 2015-ben halt meg.)

Trianon Tour 2020

2010-ben az Országgyűlés 302 igen, 55 nem szavazattal (az MSZP szerint az indítvány szövege nem a nemzeti összetartozást, hanem sokkal inkább a szétválasztást, a kirekesztést jeleníti meg), 12 tartózkodás (LMP) mellett fogadta el a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényjavaslatot, amit Orbán Viktor Fidesz-elnök, Semjén Zsolt KDNP-elnök és Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos fideszes képviselők nyújtottak be. 

A Fidesz-KDNP 2011-ben megadta a választás lehetőségét a külhoni magyar állampolgároknak is, akik így listán szavazhatnak. Ehhez is hosszú út vezetett, 1993-ban még Áder János későbbi államfő, akkor fideszes képviselő a Parlamentben hosszan beszélt arról, a Fidesz miért nem támogatja a választójog kiterjesztését a határon túli magyarokra: elvileg sem helyes, hogy az ország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek itt, nem adófizető polgárai az országnak, és a két választás között sehogyan sem tudják elmondani a véleményüket a választott képviselőkről, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése sincs már az országhoz, sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága, és nőhetnek a választás költségei is.

2020: kormányról tiltakoznak az ellenzék ellen

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a héten azzal indokolta meg Kocsis-Cake Olivio párbeszédes képviselőnek, miért nem hajlandó tárgyalni sem Karácsony Gergely Trianon-javaslatáról, hogy Kocsis-Cake egy olyan frakcióban ül, amelyik a határon túliak kettős állampolgárságát nem támogatta. Pedig 2010-ben még nem létezett a Párbeszéd sem mint frakció, sem mint párt. (Egyébként 2017-re egymillióan lettek a honosított külhoni magyarok.)

Az Országgyűlés mai, a 100. évfordulón tartott megemlékezésén ünnepi beszédet mond Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök, majd az Országgyűlés megvitatja „A nemzetiségi önazonosság védelméről” szóló politikai nyilatkozatot. De a vitában az ellenzékiek nem szólalhatnak fel, pedig a nyilatkozatot korábban egyhangúlag, az ellenzéki pártok támogatásával fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Az MSZP-s Harangozó Tamás erre hivatkozva be is nyújtott egy napirendi módosítót, hogy az ellenzéki frakciók vezérszónokai is elmondhassák véleményüket, de ezt elutasította a parlament.

A 2010-ben elfogadott, a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényben ez áll: „Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.” Kövér László házelnök és Gulyás Gergely miniszter nemrég azt mondta: szerintük az ellenzék nem a magyar nemzet része.