1985. december 27-én palesztin terroristák két európai reptéren gránátokat dobtak az izraeli és amerikai járatokra várakozók közé, majd tüzet nyitottak rájuk. Sokan meghaltak és megsebesültek, köztük izraeli miniturnéra induló magyar művészek is. Három terroristát elfogtak, egyikük a szabadulása után nyilatkozott a sajtónak, hogy mennyire megbánt mindent.

Tizennégy ország a közös közleményében a nemzetközi jog megsértésének nevezte, hogy Izrael jóváhagyta 19 ciszjordániai telep létesítését.

Szélsőjobboldali politikusok szimbolikus lépésként előzetes jóváhagyást adtak egy törvényjavaslatnak, amely felhatalmazná Izraelt Ciszjordánia annektálására.

„Amit az elmúlt napokban együtt elértünk, az megváltoztatja a történelmet, és örökre emlékezetes lesz” – mondta az amerikai elnök az egyiptomi csúcson.

Több mint két évvel azután, hogy a Hamász megtámadta Izraelt, elhallgattak a fegyverek, és minden életben maradt túsz hazatérhetett. A békéhez mindkét fél fáradására volt szükség, és arra, hogy Trump unortodox módszereit nagyon erős pozícióból tudja érvényesíteni.

A bíró szerint szabálytalan volt a vádemelés Liam Óg Ó hAnnaidh ellen.

Több delegáció is kivonult a teremből Benjamin Netanjahu ENSZ-közgyűlésen tett felszólalása előtt. Akik maradtak, azok nagyon megtapsolták az izraeli miniszterelnököt.

Az izraeli szélsőjobb egyenesen követeli, hogy az IDF vonuljon be a területre, ezzel megakadályozva a palesztin állam létrejöttét.

A szlovén kormány arra hivatkozott, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság vádat emelt és elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.

Néhány nap alatt több nyugati ország is csatlakozott a világ nyolcvan százalékához, és kiállt a palesztin önrendelkezés mellett. A valóság azonban az, hogy erre ma semmi esély, és az erről beszélő politikusok is alapvetően csak alibiznek.

Saját bőrén tapasztalta meg Emmanuel Macron, milyen az, amikor egy politikusi útlezárás miatt nem tud arra menni, amerre akar.

Belgium, Luxemburg, Málta, Andorra és San Marino szintén el fogják ismerni a palesztin államot, vasárnap az pedig Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Portugália is elismerte.

A brit miniszterelnök azt mondta, ezzel nem a Hamászt jutalmazzák.

A tüntetések nemcsak az utolsó szakaszt érintették, hanem már korábban a verseny több részét is le kellett rövidíteni a különböző útblokádok és a tiltakozók miatt.

Első körben csatlakoznak a Franciaország által kezdeményezett New York-i nyilatkozathoz, aztán jöhet a jogi elismerés.