Amilyen összetett hely ez a világ, mindennek először az amerikai belpolitikában lehet jelentősége.

Iránban az utcán ünnepelnek, Izraelben őrjöngve tiltakoznak, az amerikai kongresszusban pedig akár el is akadhat a dolog, de mégis nagy dolog történt ma Bécsben.

A hatok megegyeztek az éjjel, az iráni hírügynökség szerint kedden közös közleményt adnak ki a tárgyaló külügyminiszterek az egyezségről.

Irán nem mondott le atomprogramjáról, de a múlt heti előzetes megállapodás alapján a következő tíz évben aligha lesz atombombája. Barack Obama szerint ez elég idő arra, hogy megnézzék, működhet-e a diplomácia. Az amerikai katonai fölényt ez nem befolyásolja, odacsapni később is ráérnek, mondja.

A világ vezető politikusai történelmi jelentőségű megállapodásról beszélnek, de nagy kérdés, hogy mi lesz, ha a gazdaságilag megerősödő Irán még nyíltabban kezd el rivalizálni Szaúd-Arábiával.

Irán és az oroszok szerint már közel a megállapodás, az amerikaiak még nem így látják. Nem tudni, lesz-e ma megállapodás.

Svájcban tárgyalnak a nagyhatalmak külügyminiszterei arról, mit kellene csinálni az iráni atomprogrammal. Öt dolog, amit figyelni kell majd a megállapodásban.

Mondjuk ezt már abból sejteni lehetett, hogy az éjjel csak szakértői szinten egyeztettek, és az orosz külügyminiszter is hazautazott. Őt ma visszavárják.

2006 óta sújtják a szankciók Iránt, ha sikerül atomkérdésben megállapodni, akkor enyhíthetnek rajtuk.

Pedig 2007-ben úgy tűnt, hogy Izraelnek sikerült szétbombáznia Aszad atomprogramját.

De akkorát, hogy még 15 kilométerrel arrébb is betörtek az ablakok. Hivatalosan egy robbanószergyár robbant. De valószínűbb, hogy egy kísérleti nukleáris telep.

Megkezdték a már majdnem kész araki nehézvizes reaktor átépítését. Ez nagyon fontos engedmény az atomvitában.

Az atomalku részeként 4,2 milliárd dollárnyi befagyasztott betétet vehet fel. Az első részletet február 1-én kaphatják meg.