A First Republic bedőlése után a legnagyobb amerikai bank még nagyobb lett. Ezt előzetesen biztos nem akarták volna Washingtonban, de kialakult helyzetben valószínűleg senkinek nem volt jobb ötlete. Az igazi kérdés persze az, hogy ezzel tényleg vége van-e a 2023-as bankválságnak.
Az európai bankszabályozók 10 éve arra készülnek, hogy ne fordulhasson elő bankválság Európában, a Credit Suisse esete pedig megmutatta, hogy hajlandóak komoly lépéseket is tenni ezért. A 444-nek nyilatkozó elemzők szerint kicsi a válság esélye, még ha a pánik nem is biztos, hogy véget ért.
A hétvége óta a nagy kérdés, hogy a Silicon Valley Bank csődje magával ránthat-e más bankokat. Az amerikai kormány határozott lépésekkel akadályozná ezt meg, de nehezíti a helyzetüket, hogy elég feszült környezetben kell nyugalmat sugározniuk.
Szerintük a döntés 70 milliárd forintos veszteséget okoz a szektornak, miközben több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre.
A magyar bankrendszert sokkal jobb állapotban érte ez a válság, mint az előző, erről beszélgetett hét magyarországi bank vezetője egy konferencián. Arra számítanak, hogy a moratórium után sem lesz sokkal nagyobb a nemteljesítő hitelek aránya.
A svájciak arról szavaznak, hogy megvonják a bankok pénztermelési jogát. Svájc mindegyik vezető pártja ellenzi a javaslatot, ahogy a cégek és a bankok is. Az online szerencsejáték szigorításáról is dönthetnek.
A kormány a tavaly februári együttműködési megállapodásban vállalta, hogy jelentősen mérsékli a bankrendszer terheit, hogy a hitelezési aktivitás bővüljön.
A világ bankjai közötti kommunikációs rendszerbe, a SWIFT-be hatoltak be a hackerek, akik 81 millió dollárt loptak a bangladesi jegybanktól. És úgy fest, nincs még vége a támadásoknak.
Sok államtitkárt cserélni fog ősszel Orbán, a takarékokat új népbankká kell integrálni, a bevándorlás pedig az európai baloldal Waterloo-ja. A miniszter a Napi Gazdaságnak adott interjút.