A Szuverenitásvédelmi Hivatalban alighanem már félreverték a vészharangot ilyen mértékű külföldi beavatkozás láttán.

Andrew Puzder szerint „ez egy belső uniós ügy”, az EU-nak kell megoldania, és az USA uniós nagykövete bízik benne, hogy az EU meg is fogja oldani.

Helyette a TotalEnergies olaj- és gázipari beruházásokba fektet az USA-ban.

Az Európai Bizottság elnöke Ausztráliában azt is mondta, hogy a földrajzi távolság többé nem jelent védelmet a háborús és geopolitikai kockázatokkal szemben.

Az észak-koreai vezető parlamenti beszédében azt mondta, a nukleáris fegyverek kulcsszerepet játszanak a külső beavatkozás elrettentésében és az ország fennmaradásában.

Donald Trump hétfőn azt állította, hogy „nagyon jó és eredményes” megbeszéléseket folytattak Iránnal. Ennek azonban semmi jele egyelőre.

Hogy velük pótolják a sztrájkoló biztonsági dolgozókat.

Donald Trump korábban azt állította, hogy termékeny megbeszélést folytattak.

A Hormuzi-szoros csapdájában van az amerikai elnök. Trump szerint egyeztetett Iránnal, Teherán szerint ez nem igaz.

Japánt és Dél-Koreát különösen súlyosan érinti a háborús helyzet, mivel nagymértékben függnek a Hormuzi-szoroson keresztül szállított olajtól és gáztól.

Jegeskávé helyett forró víz, wellnessként tálalt hagyományos kínai praktikák: népszerű a „Chinamaxxing” az amerikai fiatalok körében. Miközben Kína alternatívaként jelenik meg a közösségi médiában, a jelenség legalább annyira szól az Egyesült Államok belső válságairól és kiábrándultságáról, mint a valódi kulturális nyitásról.

A fenyegetésre válaszul az iráni hadsereg közölte, célba fogja venni az „Egyesült Államokhoz és a térségben lévő rezsimhez tartozó” energetikai és sótalanító infrastruktúrát.

A cég szerint 175 dollárig is emelkedhet az olajár. Jelenleg 106 dollár a Brent olaj jegyzése.

Ez azonban az Egyesült Államok háború költségének csak a töredéke: az első 12 nap 16,5 milliárd dollárba kerülhetett.

Irán február 28-i megtámadása óta ez volt a legerősebb jelzés az amerikai elnöktől a háború befejezésére.