A választás után tartós politikai válság várhat Franciaországra.

Macron és a baloldali tömb jelöltjei majdnem mind visszaléptek egymás javára, hogy megakadályozzák Le Penék teljes győzelmét.

Le Penék söpörtek a választáson, de többségük valószínűleg így sem lesz, és könnyen jöhet egy újabb előrehozott választás is. A nagy stratégának gondolt Macron önsorsrontó szerencsejátékosként vonulhat be a francia emlékezetbe.

Nagy a tét Macronnak.

A miniszterelnök a kampányban kockázatos módon, de nem teljesen alap nélkül Brüsszel elfoglalását vizionálta. Az európai szélsőjobbos áttörés azonban elmaradt. Az Európai Bizottság vezetője az lett, akit Orbán nagyon nem akart.

Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.

Fontos a jó benyomás, mert július 1-jétől Magyarország lesz az Unió soros elnöke.

A francia elnök azután nyilatkozott, hogy történelmi veresége után előrehozott parlamenti választásokat kellett kiírnia, Marine Le Pen győzelemre esélyes pártja pedig külföldi- és bevándorlásellenes kiáltványt adott ki.

A választási kampány kiemelt témája lehet az antiszemita támadások növekvő száma Franciaországban.

A francia válogatott csapatkapitánya a „szélsőségek” elleni szavazásra szólított fel.

Országszerte több mint százötven nagygyűlést szerveztek.

Előtte és utána persze volt szó orosz-ukrán háborúról, Kínáról és Gázáról.

Kizárások, koalíciók, káoszba süllyedő pártok Macron bejelentése után, de az átrendeződéseknek Le Pen lehet a legnagyobb nyertese.

„Bármi is legyen a francia parlamenti választások eredménye.”

Megválasztották az Európai Parlament új képviselőit. A friss eredményeket Hegedűs Dániellel, a German Marshall Fund elemzőjével értékeltük.