Mert megsértette Kim Dzsongunt. És egyébként is azért nem látogatott el a két Korea közötti határra, mert nem mert szembenézni a "sötét tekintetű" észak-koreai katonákkal.
De átjutott.
Itt tart most a világpolitika.
Az amerikai elnökök pekingi látogatásai gyakran történelmi jelentőségűek. Ha most sikerülne Észak-Korea ügyében és a vitás gazdasági kérdésekben megállapodni, ez is az lenne.
Az amerikai elnök Szöulban globális koalíciót sürgetett Phenjan ellen.
Japán nagy mennyiségben vesz fegyvereket az amerikaiaktól, hogy ki tudja védeni az észak-koreai támadásokat.
Azok a tagállamok, amiket kibertámadás ér, segítséget kérhetnek a többi tagállamtól is a válaszcsapáshoz.
Pedig Trump azt mondta, Phenjannal tárgyalni időpocsékolás.
De Jens Stoltenberg főtitkár szerint a NATO minden fenyegetésre kész válaszolni.
A rezsim hatodik, legerősebb atomrobbantása után történt a baleset még szeptember elején.
Hát, sok szerencsét!
Természetesen ez is erődemonstráció volt.
Az amerikai védelmi miniszter egy nappal azután látogatott el az 1953-as tűzszöneti vonalra, hogy Észak hidrogénbomba robbantásával fenyegetőzött.
Az amerikai és a dél-koreai védelmi miniszterek ennél visszafogottabban értékelték a helyzetet, szerintük még mindig inkább diplomáciai megoldást kell keresni a válságra.