Iránról, Izraelről, Gázáról és Ukrajnáról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők az EP-választás előtti utolsó csúcstalálkozójukon. De az uniós gazdaság versenyképessége is szóba kerül majd.
A hazai „közvéleményt” a közegészségügy, a gazdasági támogatások és az energiaállátás biztonsága érdekli a legjobban - míg más országokban Ukrajna orosz inváziója volt a legégetőbb kérdés az Eurobarometer friss felmérésén.
A közelben található a lengyel különleges erők bázisa, és a haditengerészet hajógyára is. Felmerült, hogy kritikus infrastruktúrává kéne nyilvánítani a területet.
„Nem szabad hibáznunk: Ma Ukrajnát támadják - holnap talán Európa egy másik részét. Oroszország pedig belátható időn belül nem fog felhagyni agresszív és imperialista politikájával” – írja a német, a francia és a lengyel külügyminiszter.
A júniusi EP-választás után új elnöke lesz az Európai Bizottságnak. A pozícióra Ursula von der Leyennek van a legtöbb esélye, de könnyen előfordulhat, hogy a befutó egy most még ismeretlen külső szereplő lesz.
„Az agrárpénzekhez miért nem nyúltak? Azok nincsenek veszélyben?” – kérdezte többek közt a holland kormány, mielőtt 2022 végén megszavazták 6,3 milliárd euró felfüggesztését.
Csak Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban hozott érdemi döntést az Európai Tanács. A konfliktusos témákban nem tudtak megegyezni az uniós állam- és kormányfők, és ez egyiküket sem zavarta igazán.
A miniszterelnök politikai tanácsadója szerint az Európai Bizottság olyan elfogult és elfogadhatatlan módon bánt Magyarországgal, hogy nincs más választásuk.