Túlságosan meleg a víz. 1998 óta egyre gyakoribbak a fehéredések, ezek általában a korallok pusztulásához vezetnek. Az ausztrál kormány hőtűrő korallfajokkal és a korallevő tengeri csillagok lehalászásával próbálkozik, de ez nem helyi, hanem globális probléma, az üvegházgáz-kibocsátással van a baj.

Az elmúlt 50 évben keletkezett hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelték el.

Az általános felmelegedést lehetőleg 1,5 Celsius-fokra korlátozzák.

Sál, sapka, bikini.

Az amerikai sci-fi író, Kim Stanley Robinson tavaly megjelent könyve, a Jövőminisztérium a 2050 utáni elképzelt jövőben játszódik. De felvetései azóta a legnagyobb gazdasági lapokba is átszivárogtak, és az idei nyár eseményei után sokan nem jövőképként, hanem útmutatóként kezdték olvasni regényét.

A globális felszíni átlaghőmérséklet 2021 júliusában 0,01 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi legmelegebb júliusi hőmérsékletet, amelyet 2016-ban, 2019-ben, majd 2020-ban mértek.

A trendek és a regionális klímamodellek szerint is egyre melegebb lesz.

Más északi országokban is szokatlanul meleg van hetek óta.

2020 globálisan is a három legmelegebb év egyike volt.

11-12 fok lesz napközben.

Új-Zélandon sorra dőlnek meg a melegrekordok, most októberben két fokkal többet mértek a korábban átlagosnál.

A szokatlanul meleg óceánvíz lassítja a jégtakaró újraképződését.

Ez nagyon felgyorsíthatja a klímaváltozást, a metán ugyanis a szén-dioxidnál sokkal potensebb üvegházgáz.

Pedig általában itt kezdődik először a jégképződés az északi sarkkörön a nyár végén.

A kibocsátás oroszlánrészéért a nyári szibériai hőhullám a felelős.