300 milliárd eurónyi orosz állami vagyont fagyasztottak be állítólag Nyugaton. Az EU-s tagállamok vezetői a múlt hét végén ezt odaígérték Ukrajnának, a háborús károk helyreállítására. Ám van néhány bökkenő.

Februártól még 120 milliót buknak a szankciók második körének élesítésével. Az EU tagállamai már csak harmadannyit költenek orosz energiára, mint tavaly márciusban.

Erről Zelenszkij állapodott meg Olaf Scholzcal.

A G7-országok ársapkát akarnak, hogy mérsékeljék Oroszország bevételeit, amire válaszul a Kreml dönthet úgy, hogy csökkenti az olajexportot, és a piac szűkössége nekik kedvez.

A francia elnök nagyon reméli, hogy az év végéig sikerül véget vetni a harcoknak.

És amíg szükséges, támogatják Ukrajnát.

Ez azért fontos, mert a szövetség tagjai aggódnak a háború elhúzódása miatt, és például a németek és a franciák is utaltak arra, hogy nyitottabbak lehetnek a tárgyalásos tűzszünet gondolatára.‌

Az oroszok eszkalálnak, és egyúttal a G7-nek is üzentek.

Információk szerint Nagy-Britannia és az USA már vasárnap bejelentik a tilalmat.

Egy közlemény kiszivárgott tervezete szerint ennél nagyobb támogatásra is készek, ha szükséges.

Beleavatkoztak a belügyeikbe, amikor aggodalmukat fejezték ki az ujgurok helyzete vagy az orosz propaganda támogatása miatt.

Az online tanácskozáson teljes egyetértés volt arról, hogy Moszkva lépése az érvényes földgázszállítási szerződések „egyoldalú és egyértelmű megsértése” – mondta a német gazdasági miniszter.

A csúcstalálkozó után Angela Merkel azt mondta, az Afganisztánból a szomszédos országokba irányuló migráció „pillanatnyilag nem akut téma”.

A G7-országok angliai találkozóján Kína feltartóztatásáról egyeztettek.

Emellett hatékonyabb globális egészségügyi megfigyelőrendszert és megreformált WHO-t is szeretnének.