A Shell korábbi globális alelnöke, Kapitány István a Tisza gazdasági terveiről beszélgetett Magyar Péterrel.
Tavaly ilyenkor repülőrajtot vártunk, most már csak azt, hogy a választásokig valahogy eldöcögünk. De a magyar gazdaság évek óta a pangás jeleit mutatja. Miért van ez? És mire számíthatunk az eddigiek alapján? Halpern László közgazdásszal beszélgettünk.
Kína Trump Amerikájához képest megbízható kereskedelmi partnernek pozicionálja magát, egyre több vezető keresi vele a pragmatikus kapcsolatot.
Majdnem úgy lett, ahogy mondta. Csak aztán mégsem.
Repülőrajt, fantasztikus év, 2025-ben és 2026-ban is 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés, deficitcsökkentés – a nyugdíjasoknak beígért áfa-visszatérítésről nem is beszélve. A nagy jóslatok és ígéretek mellett egy béna hazugság is a toplistán.
Bulgária januárban vezeti be az eurót, azonban egy friss felmérése szerint a polgárok 51%-a támogatja csak az egységes valuta bevezetését, míg 45% ellenzi azt.
Lassan vége van az évnek, de a repülőrajt még sehol. Osztogatás persze lesz még, de hogy ebből feláll-e a gazdaság, arra a Tippmixen se fogadnánk.
Podcastunkban többek közt arra keressük a választ, lehet-e egyáltalán tervezni még a választások előtt, mire készülhetnek a vállalatok, és hogyan lehet sikerrel megoldani jövőbeni kihívásokat.
Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése után drasztikusan átalakította a költségvetési kiadásokat. A fókuszba a politikai célok, az identitásépítést szolgáló területek kerültek. Sokat költ gazdaságra is, de az évek óta tartó stagnálást nézve azok a pénzek sem hasznosulnak jól.
A japán miniszterelnök Tajvanról szóló megjegyezése miatt Peking kész leállítani a tengeri élelmiszerek importját, és felszólította állampolgárait, hogy kerüljék Japánt. Kína hiába követeli, a japán miniszterelnök nem hajlandó visszavonni a szavait.
A nemzetgazdasági miniszter éjszakánként 700-800 ezer forintért szállt meg Brüsszelben.