Az elmúlt hetek, hónapok kormányzati intézkedései akár 3-4 százalékkal is fokozhatják az inflációt. A lakossági fogyasztás már most befékezett, de a java csak 2023-ban jön.

Minden elemző legalább 7-9 százalékos gazdasági növekedést jósolt 2022 első hónapjaira, a pontos adat 8,2 százalék lett. De innen már csak lefelé vezethet az út.

Az ukrán nemzeti bank becslése szerint, a Világbank ennél pesszimistább jelentést tett közzé a héten.

Az európai fejlesztési bank előrejelzése szerint a magyar GDP idén 3,5 százalékkal növekedhet, az orosz gazdaságban pedig 10 százalék körüli visszaesés várható.

Előrejelzésük szerint 9 százalékosra ugorhat az infláció.

Azt írja, hogy nem sikerült kanyarban előznünk, ráadásul ez a 7 százalék sem az a 7 százalék.

Orbán Viktor kormányfő szerint bevált a Matolcsy–Varga-féle gyógymód, a magyar gazdaság kanyarban is előzött. A 2021-es 7,1 százalékos GDP-növekedéshez azonban alaposan hozzájárultak a járvány elleni védekezés laza szabályai.

Az infláció jóval az EU-s átlag fölött az egyik legmagasabb a 27 tagállam között.

A nemzetközi alkatrész-ellátási helyzet egyre fokozódik.

Világelsők vagyunk Covid-halálozásban, de a fő cél a 6 százalékos GDP-növekedés. Orbán Viktor számít az oltatlanok szavazatára is.

Még a kormányközeli Századvég elemzője is azt emelte ki, hogy a friss GDP-számok jelentősen elmaradtak a várakozásoktól.

Az előző negyedévhez képest viszont alig 0,7 százalékkal.

Megugrottak az energiaárak, emelkedett az infláció és romlott a vírushelyzet.

Árvizek, óriásadósság, energiahiány egyszerre tépázza az országot.

A 300 milliárd dolláros adósságot felhalmozó Evergrande bukása korszakhatárt is jelölhet: vége lehet annak, hogy a kínai gazdaságot a „növekedés, bármi áron” elv hajtsa előre.