Az iráni háborúval az USA nemcsak a világgazdaságra mért súlyos csapást, magát is rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe lavírozta, mint amilyenben volt. Irán a propagandaháborúban is nyerésre áll, az amerikaiak csak rossz és még rosszabb opciók közül választhatnak.

A piac is reagált arra, hogy állítólag az iráni infrastruktúrát célzó csapások jöhetnek: egy időre 126 dollár fölé nőtt a Brent hordónkénti ára.

A blokád folytatása továbbra is magasan tartja az olaj és ezáltal az üzemanyagok árát.

Így akarnak reagálni a gyorsan változó piaci igényekre.

Az Alekszej Mordasovhoz köthető, több mint 500 millió dollár értékű jacht azon kevés hajó egyike volt, ami a konfliktus kezdete óta átkelt a szoroson.

Az iráni háború miatt fellépő kerozinhiány mindenkit érinteni fog, Európát különösen. A globális energiaárak most a geopolitikai tényezők miatt változnak, de minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tényleges hiány is bekövetkezik. Interjú Petras Katinasszal, a RUSI energiapolitikai kutatójával.

„Európa és Ázsia évtizedek óta részesül a védelmünkből, de a potyautasok ideje lejárt” – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Az EU stratégiai nyersanyagként tartja számon az alumíniumot, de az elérhető készletek olyan mértékben szűkülnek, hogy egyes termékek gyártása átmenetileg leállhat.

Amerikát és Izraelt vádolják a tűzszünet megsértésével.

A teljes európai menetrendet újratervezik, lehet, hogy lesz olyan járat, amit örökre törölnek.

Miután az amerikai haditengerészet katonái megszálltak egy teherszállítót az Ománi-öbölben.

Az amerikai elnök ismét hidak lerombolásával fenyegetett, megidézve Alice Coopert is.

Az amerikai elnök iráni háborúja, a pápával való összetűzése és a magát Jézusként ábrázoló posztja olyan jobbos-konzervatív gondolkodókat is ellene fordított, akik korábban eltántoríthatatlanul támogatták.

Ezzel próbálják kordában tartani az iráni háború miatt elszabadult energiaárakat.

A szoros egy napig sem volt nyitva a kereskedelmi hajók előtt.