Reálkeresetekben sikerült visszatérni a másfél évvel ezelőtti szintre.

Az MNB inflációs jelentése szerint. Jövőre akár 4%-ra is csökkenhet az áremelkedések üteme, idén még 17% fölött lesz az éves infláció.

Egy évig tartottuk az Európa-csúcsot drágulásban, de most a csehek beelőztek. A szlovákoknál és a románoknál még mindig nem vagyunk jobbak.

Még úgy is szépen gyarapodik a politikai osztály, hogy az átlagbér emelkedése az infláció alatt marad.

Nyáron nevezték ki, hogy letörje az árakat, hamar szembesült a nehézségekkel.

Novemberben éves szinten 7,9 százalékkal nőttek, októberhez képest nem változtak az árak.

Októberben 9,9 volt a magyar infláció a KSH adatai szerint.

Az üzemanyagon spóroltunk a leginkább.

Azt írják, 2024. január 1-től infláció alatti mértékben emelkednek az árak. Mihez képest?

„A kormány infláció elleni harca beérett”.

Pedig az Eurostat sokkal jobbnak hozta ki az októberi magyar áremelkedést, mint a KSH. Az olaszoknál nálunk is gyorsabban lassult az áremelkedés, míg három uniós tagállamban már csökkennek az árak.

Az újcsanálosi férfi túl magasnak tartotta az árakat.

De így sem tud rosszabb lenni a magyar adatnál.

Az élelmiszer-infláció még 10,4 százalék volt. A kormányzati kommunikációs cél teljesítve, de ezzel együtt még októberben is magasabb volt az infláció Magyarországon, mint szeptemberben bármelyik EU-tagállamban.

A Habitat for Humanity éves lakhatási jelentésében összegyűjtötte, hogyan romlottak az alacsony jövedelműek lakhatási körülményei, és hogy milyen szakpolitikai változtatásokkal – nem – reagált a kormány.