Nem volt meg a tanulók létszáma.

Keressük a leghosszabb, a legrövidebb, a leglyukasabb, a legizgalmasabb összeállításokat.

Van, ahol magyar tanár tartja majd az ének órát, máshol nincs egyelőre rajz, megint máshol esténként küldik el a másnapi órarendet. Így indul a tanév, amelyben „rendkívüli mozgás az előző évekhez képest nem tapasztalható”.

Informatikatanítást vállaló apukák, átképzésben gondolkodó pedagógusok – így indul a tanév a státusztörvény bevezetése után. Podcastunkban tanárok, diákok és szülők beszélnek arról, hogyan élik meg a helyzetet. A hangulatot jól mutatja, hogy egyre kevesebben akarnak névvel nyilatkozni.

Gyűjtsük össze ennek a tanévkezdésnek a nehézségeit, mutassuk be együtt, milyen rendszerhibákkal küzd jelenleg az oktatás.

A tanárok létszámában állítólag nem történt „semmi rendkívüli változás” - nézzük meg együtt, tényleg így van-e.

Csepel szép példát mutatott, ne maradjon le egy iskola sem a miniszterelnöki tanítások falra festésében,

„Nyilván megtesszük, valójában nem nagy ügy, hiszen a gyerekeinkről van szó (és ezt láthatóan ki is használja a rendszer)” – írta egyikük.

Elsősegélynyújtás, térkép- és tereptani ismeretek, lőelmélet, valamint hazánk katonai múltja – ezek lesznek a témák az új tantárgyban.

A gyülekezet vezetője azt mondta, fel fogják törni reggel, mert a gyerekeknek tanulnia kell.

Úgy kezdődik el az új tanév, hogy pedagógusok tömegei hagyják ott a pályát. Mi ebben az igazán fájdalmas számukra, és hogyan pótolják az intézmények a hiányukat? Az iskola hiányozni fog, a közoktatás nem - erről beszéltek a 444-nek távozó tanárok.

Nézzük meg együtt, mi mindent csinálnak meg a szülők a központosított/államosított iskolákban a fenntartó helyett.

Az ukrán diákok egyharmad tud csak jelenléti oktatásban részt venni.

Az iskola igazgatója szerint a konténereket nem krízishelyzet miatt állították.

A szülőket 15 nappal a tanévkezdés előtt értesítették a történtekről.