A reklámadó a tervek szerint 3,75 százalék lesz, és a nemzetközi platformoknak is fizetniük kell. A 15 százalékosra emelt társasági adó 3000-5000 céget érinthet. Az állam úgynevezett rezsivédelmi kiadásait 232 milliárddal emelik.
Az állam 1465 milliárd forintot spórol meg magán, csak a koncessziós szerződéseken 246 milliárdot. A közmédia 61 milliárddal kap kevesebbet. Az adóemelések és lakossági adócsökkentések egyenlege 665 milliárd forinttal növeli a bevételeket. A nyugdíjasok 3%-os emelést és 25-50 ezres SZÉP kártyát kapnak.
Három balkáni országban lesz csak alacsonyabb a társasági adó kulcsa.
Magyar Péter a Kossuth Rádióban arról is beszélt, hogy 2030-ra 2,8 százalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt.
A Pénzügyminisztérium szerint azért volt szükség korrekcióra, mert az előző kormány által elfogadott költségvetésnek nem sok köze volt a valósághoz.
Ott sincs kolbászból a kerítés: úgy számolnak, hogy ennyivel kevesebb iparűzési adó folyik be várhatóan év végéig a büdzsébe.
Maratoni ismertetőjében a miniszterelnök beszélt arról, mit tartanak meg, mit nem, mit dupláznak, mit vezetnek be, meg arról is, hogy a szociális, oktatási és egészségügyi ágazat is kap pénzt, pedig egyes közgazdászok szerint ilyen költségvetés mellett ez nem jó ötlet. A hiány 4,9 százalék lesz.
„A milliárdosoktól és a szennyező cégektől” csoportosítanak át forrásokat „az eddig magára hagyott milliókhoz” – ígéri a miniszterelnök.
Az első kilenc hónapban több mint 5200 milliárd forintos hiány jött össze, de ez csak az uniós pénzek megelőlegezése miatt lett ekkora. A rend majd decemberben állhat helyre, ha megjönnek az uniós források.
A miniszterelnök szerint a kormány a következő két évben nem tervez létszámcsökkentést a közszférában.
A kormányzat gazdálkodásáról készült legfrissebb adatsor szerint hatalmas pénzszórást rendezett a távozó kormány a választások előtti hónapokban. A kormányzati szektor kiadásai 2121 milliárd forinttal nőttek, az első félév végi hiány csaknem hatszorosa volt a tavalyinak.
17 ezer milliárd rubelt, átváltva 66 ezer milliárd forintot szánnak erre a célra. Ehhez adót emelnek és 5000 milliárd rubelnyi hitelt is felvesznek.
Akkor, amikor Orbán Viktor hazahozta volna az uniós forrásokat. Witzmann Mihály a csodafegyver receptjét is elárulta. Lehet levenni a nagy mellényt, Magyar Péter!
„Kell-e nekünk önálló monetáris politika: volt, ez lett belőle” - hozott egy érvet az euró bevezetése mellett a volt MNB-elnök.
Ennek pedig nem egy rossz év volt az oka. Mostanra a költségvetés kiadási szerkezete alapján szélsőségesen kilógunk a régiós mintázatból, mondta Kármán András a 64. Közgazdász vándorgyűlésen.