Súlyos visszaélésekről és fokozódó érzéketlenségről szólnak a Gázában és Dél-Libanonban szolgáló izraeli katonák vallomásai. Közben a túlterhelt hadsereg és az ultraortodoxok sorozása körüli vita már Netanjahu kormányát is megrendítheti.

Izrael több mint 100 Hezbollah-célpontra mért csapást.

Új belső jelentések szerint az ország hadereje az amerikai támadások után jóval erősebb maradt annál, mint amit Donald Trump elnök nyilvánosan állított.

A károk arra utalnak, hogy az amerikai hadsereg alábecsülte Irán harci képességeit és egyes bázisokat nem védett kellőképpen.

„Egyetlen amerikai haditengerészeti hajót sem ért találat” – írta az amerikai Középső Parancsnokság.

A haditengerészet szerint az akcióban mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt.

Egy friss jelentés szerint a világ egyre kevésbé érzi magát biztonságban, és ezt a katonai kiadások növelésével próbálja ellensúlyozni.

Eredetileg vasárnap járt volna le a múlt héten megkötött tűzszünet. A tárgyalások után az amerikai elnök azt mondta, „komoly esély” van arra, hogy még idén békemegállapodás születik.

Közben Donald Trump szerint már a hétvégén újabb amerikai–iráni tárgyalások jöhetnek, azt állította, közel a megállapodás.

„Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de nagy valószínűséggel így lesz” – írta az amerikai elnök.

Közben az amerikai és az iráni hadsereg is nagy erőkkel keresi a pénteken lelőtt amerikai vadászgép eltűnt pilótáját.

A busehri atomerőmű is érintett a harcokban, a Roszatom a legrosszabb forgatókönyvtől tart.

Az európai országok sorra hoznak hasonló döntéseket. Várjuk a kormány válaszát, hogy Magyarországtól kértek-e segítséget az iráni háború logisztikai támogatásához.

Közben zajlanak a tárgyalások is.

A Hormuzi-szoros iráni blokádja már nem csak regionális krízis: az olaj-, LNG- és műtrágyaszállítások drámai visszaesése egyszerre fenyegeti Ázsia energiaellátását, Európa üzemanyagpiacát és a globális élelmezésbiztonságot. A szakértők szerint a valódi sokk még csak most következik.