Vége az inflációs adatközlések szürke egyhangúságának: ha van egy jó hír, címbe vele!
Mert „a tavalyi népszámlálás súlyosan megsértette a magyar ateista állampolgárok jogait azzal, hogy csak vallásként tüntethették fel világnézetüket”.
Az energiaárak 35,7 százalékkal nőttek, az élelmiszerek 23,1 százalékkal kerülnek többe. Az üdülési költségek júliusban egyetlen hónap alatt 9,6 százalékkal nőttek.
Éves összevetésben 6,1 százalékos, haviban 0,9 százalékos a visszaesés.
Mind a hat hónapban jócskán elmaradt a boltok forgalma a tavalyitól. Júniusban is a benzinkutak, valamint a bútor- és műszaki boltok voltak a legnagyobb bajban.
Legalábbis a négyzetméterenkénti ár alapján, derül ki a KSH legfrissebb ingatanstatisztikáiból. A Dunántúlon még a falvakban is értékesebbek a lakások, mint az Alföldön a városokban. Az eladott lakások száma az első negyedévben nagyjából 31 százalékkal esett vissza.
Az építeni tervezett lakások száma is szinte mindenhol csökkent.
Harminc százalékkal kevesebb frigy köttetett az első félévben, mint tavaly. Pedig már akkor is csökkent 2021-hez képest.
Kedvezmények nélkül a háromszázezret sem éri el.
Egyes megyék népessége harmadával is csökkenhet, Budapest ürül ki a legkevésbé a KSH előrejelzése szerint.
A legfrissebb KSH-adatok alapján az sem lesz meglepő, ha az idei második negyedévben is recesszióban maradt a gazdaság.
Tovább lassult, de már tizedik hónapja 20% fölött a fogyasztói árak emelkedése. Az élelmiszerek majdnem 30%-kal drágultak.
A KSH által közzétett adat rosszabb lett a vártnál.
Még soha nem indult úgy év, hogy több mint ezermilliárdos hitelt kelljen felvennie az államnak. A GDP-arányos mutatóban is csak Gyurcsány tudott ennél rosszabbat produkálni.
Ilyen rossz évkezdés emberemlékezet óta nem volt. Kösz, rezsicsökkentés, kösz, államadósság.