Mivel „nem teljes mértékben teljesítette a felügyelet korábbi, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt”.
Az MNB inflációs jelentése szerint. Jövőre akár 4%-ra is csökkenhet az áremelkedések üteme, idén még 17% fölött lesz az éves infláció.
Az MNB épületének felújítása 54 milliárd helyett nagyjából 80 milliárd forintra drágul, tudta meg lapunk. A jegybank a kérdéseinkre válasz helyett közleményt adott ki.
Egy év nyugdíj! – fogalmazott Parragh úgy, hogy mindenki értse a kormányban is.
Súlyosbító körülményként értékelték a jogsértések gyakoriságát és tartósságát.
A Portfolio úgy tudja, személyes ellentét alakult ki Matolcsy György, az MNB elnöke és az alelnök Patai között.
A jegybankelnök szerint „megfelelő gazdaságpolitikával középtávon elérhető az euro sikeres és biztonságos bevezetéséhez szükséges fejlettségi szint (az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százaléka)”.
Virág Barnabás alelnök arról is beszélt, hogy év végére 11 százalék körül lehet az alapkamat.
Eddig 13 százalék volt. Az MNB alelnöke szerint az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése tette lehetővé a döntést.
Az MNB szerint Parragh „súlyos tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot”, „az alapvető gazdasági összefüggéseket sem érti” és „nemcsak a gazdasági ismeretei, hanem szövegértési képességei is gyengék”.
Nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni az MNB veszteségét, csak ha ilyen helyzet „hosszabb ideig” áll fenn, akkor „elfogadható időn belül” „megfelelő mértékre” kell visszapótolni.
A kérdésre, hogy az államnak van-e joga ahhoz, hogy lefoglalja a jegybank tulajdonát, azt válaszolta, „az államnak mindig van joga módosítani a jogszabályt”.
A jegybank a honlapján tette közzé első féléves jelentését.
A jegybank inflációs jelentése három nappal azután jelent meg, hogy Orbán Viktor bejelentette: átveszi a kormány az infláció elleni küzdelmet. Jól fog menni.
