A Starlink szerepe kulcsfontosságúvá vált az orosz-ukrán háborúban. Tajvannak is jól jöhetne, de az ország nem bízik a Tesla-vezérben a kínai pénzügyi kapcsolatai miatt. Pedig nyilván Kína sem örül a SpaceX kontrollálhatatlan hozzáférést nyújtó internetének.

Napokkal ezelőtt derült ki, hogy Észak-Korea tengerpartján nagyon építenek valamit, a jelek szerint egy kémműhold kilövésére alkalmas állomást.

A jelek szerint egy kémműhold kilövésére alkalmas állomást.

Több mint 300 kilós, de a NASA szerint igen alacsony az esélye annak, hogy a lezuhanó szatellitadarabok balesetet okoznak.

Tajvan és Kína között egyébként is feszült a viszony.

A következő években tízezer szám terveznek a Starlinkhoz hasonló műholdakat Föld körüli pályára állítani, és emiatt a szemünk láttára változik meg a csillagos ég örökkévalónak gondolt képe. Hogy befolyásolja ez a csillagászok munkáját, és mit jelent a csillagos éghez fűződő személyes viszonyunkban?

Nem pont így tervezték ezt a reggelt.

A Virgin Orbit első felbocsátása 2020 májusában szintén kudarccal végződött, a következő négy azonban sikeres volt.

Mert a török gyártó végül ingyen adott nekik 3 harci drónt.

A háború az háború, az üzlet meg üzlet.

Észak-Korea azt állítja, ezek csak felderítő műholdak fejlesztéséhez szükséges kísérletek voltak.

Egy nappal az újabb rakétatesztelés után.

Elon Musk ötlete remekül hangzik, de a sávszélességet biztosító műholdak űrbéli ütközéseket okozhatnak, és a környezetre is negatív hatásokat gyakorolhatnak.

Kína bepanaszolta Muskot, akit most a Weibón gyűlölnek a kínaiak.

Úgy gondolják, instabil és antidemokratikus kezekbe kerülne Izrael műholdas kommunikációja.