A NATO főtitkárát a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is nyugtalanítja.

A nagyköveti a svéd NATO-csatlakozásról is beszélt.

Kanyarban előzött a magyar vállalkozók napjáról szóló javaslat.

Novák Katalin szerint nincs ráhatása erre, ez nem az ő, és még nem is Orbán döntése.

Vagy sikerül, vagy nem.

Megnövekedett katonai járműforgalomra – de nem elsősorban lovakra – kell számítani november 2–26. között.

A háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását viszont igen.

Valamint jelezte azt is, hogy a találkozó nem az ő kezdeményezésére jön létre, de az elől nem tud kitérni.

Az államtitkár ezzel próbálta védeni Orbán Viktort, amikor a Putyinnal való találkozója miatt összeszólalkoztak az országgyűlésben.

Kocsis Máté közölte, hogy „a magyar parlament szuverén, a saját menetrendje szerint halad”.

Ne már, hogy nekünk támasszanak követelményeket, vagy tegyenek fel kényes kérdéseket - szigorkodott a házelnök.

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke nemrég azt mondta, a törökök előtt ratifikálni fogjuk a svéd NATO-csatlakozást.

Putyin elnök szerint a 90-es években a német Egon Bahrra kellett volna hallgatni, akkor nem következett volna be az ukrajnai tragédia. Megnéztük Bahr javaslatát, aminek súlyos ára lett volna: például Magyarország sem lehetett volna NATO-tag.

Helsinki szerint a kárt valószínűleg „külső tevékenység” okozta, és az okot vizsgálják. Az ügy a regionális energiabiztonság miatti aggodalmakat és a gázárak emelkedését eredményezte.

Közben a NATO-tagállamok védelmi miniszterei arról tárgyalnak, hogy mennyi katonai támogatást tudnak még nyújtani Ukrajnának, és meddig.