Olaf Scholz szerint olyan kormányt kell alakítani Párizsban, ami egy Európai Unióban érdekelt.

A miniszterelnök a kampányban kockázatos módon, de nem teljesen alap nélkül Brüsszel elfoglalását vizionálta. Az európai szélsőjobbos áttörés azonban elmaradt. Az Európai Bizottság vezetője az lett, akit Orbán nagyon nem akart.

Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.

Megváltozott a miniszterelnök érdeklődése a választások után, a német kancellárral például nem arról beszélt, hogy a Nyugat miatt mindjárt jön az atomháború. Hanem hogy a német-magyar kapcsolat milyen szipi-szupi.

A miniszterelnök szerint háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre az Európai Unióban.

A kétoldalú tárgyalásokon a júliusban kezdődő, fél éves magyar EU-elnökséggel kapcsolatos terveket és programokat tekintik át.

Ezért nem is tárgyalnak róla a svájci békekonferencián.

Előtte és utána persze volt szó orosz-ukrán háborúról, Kínáról és Gázáról.

Váratlanul jól szerepelt a Fidesz által háborúpártinak titulált pártcsalád, miközben az euroszkeptikus radikálisok több országban is javítottak.

Ukrajna folyamatosan kéri, hogy szabadabban támadhassa az orosz bázisokat, ahonnan fenyegetik, most már Macron is megengedné nekik. Putyin éles fenyegetéssel válaszolt a felvetésre.

Mivel a legnagyobb ellenzéki párt is ugyanezt szeretné.

Ennek ellenére Putyin rendszere továbbra is elkötelezett a német idealista filozófus műveinek kisajátítása mellett, szinte bármi áron – mondta a német kancellár Kant születésének 300. évfordulóján.

A német kancellárt egy Németországba tartó kínai egyetemista kérdezte a fű legalizálásáról.

A volt német kancellár ezért sem akarja elfelejteni az orosz elnökkel közös pozitív emlékeit.

Nem csoda, hiszen Olaf Scholz kancellár ellenzi a javaslatot.