Az azeri fenyegetés után az örmény kormány önként mond le területekről, hátha megelégszik ennyivel Azerbajdzsán. Örményországban azonban így is sokan újabb háborúra számítanak, szerintük csak az éhes krokodilt etetik, ha engednek a zsarolásnak. Riport a Dél-Kaukázusból.

„Amennyiben komoly fenyegetést látunk irányunkban, komoly intézkedéseket leszünk kénytelenek tenni” – mondta az azeri elnök.

A két ország közötti határviták folytatódnak. Örményország hátrányból indul.

2025-ig kellett volna ott lenniük a békefenntartóknak, akiknek asszisztálása mellett foglalta vissza a területet Azerbajdzsán Örményországtól.

Egyszerre mondják, hogy még sosem álltak ilyen közel a tartós békéhez, és hogy napokon belül ismét háború törhet ki. A harcok kiújulásának elkerülése érdekében az örmények területek átadására kényszerülnek.

A miniszterelnök attól tart, hogy különben már hétvégén megtámadnák őket.

Nem kérnek a be nem avatkozó oroszokból.

Többen meghaltak.

Még ki se jöttek a végleges eredmények, igaz, sok vizet nem zavarhatnak, ellenzék nincs az országban.

Orbán Viktor pár hónapja még az örmények elűzéséhez gratulált az azeri elnöknek.

Kormánypárti ellenzékiek, dicsőítő interjúkérdések, központilag irányított médiahálózat, felhalmozott családi ingatlanvagyon Londonba: hogyan működik Ilham Alijev rendszere, és mi várható a több mint százezer örmény elűzése utáni választásoktól?

Örményországot csak „Nyugat-Azerbajdzsánnak" nevezi az azeri elnök, aki nyíltan kérkedett a karabahi örmény lakosság elüldözésével. Szijjártó Péter viszont békeszerető emberekről beszélt.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök szerint meg tudtak egyezni Azerbajdzsánnal a békeszerződésük alapelveiben, de rendkívül gyanúsnak tűnik, hogy hivatalos szinten Azerbajdzsánban az Örmény Köztársaságot Nyugat-Azerbajdzsánnak kezdték hívni.

Szijjártó szerint ezzel hosszú vesszőfutás végére tesznek pontot.

Azerbajdzsán sikeres offenzívája után arra jutottak, hogy a biztonsági szférában "több lábra kell helyezni a kapcsolataikat" - mondta a kormányfő.