A miniszter szerint „ha nem tudjuk nyitva tartani a kommunikációs csatornákat, akkor feladjuk a béke reményét is”. A 444 épp az elmúlt hetekben mutatta be, hogy ezek a bizonyos kommunikációs csatornák mennyire nyitva vannak tartva.
A nemzetbiztonsági elemző szerint jóval egyszerűbb egy magyar külügyi informatikai rendszerbe behatolni, mint a Pentagonba kémet telepíteni.
A hekkertámadások tényét a kormány már nem tudja tagadni, de arról beszélnek, hogy bizalmas adatok nem szivárogtak ki. A trükkös válasz lényege az lehet, hogy mit neveznek bizalmasnak.
A minisztériumban a titkosszolgálatok bevonásával hamar elkészült egy dokumentum arról, hogyan lehetne biztonságossá tenni a külügy hálózatát. Minden jel arra mutat, hogy ez a terv azóta sem valósult meg.
A hazájában hazaárulással és terrorizmus-támogatással is megvádolt Petro Porosenko Orbánnal találkozott volna, de végül az orosz titkosszolgálatoktól félve nem engedték ki az országból.
A volt elnök magához kérette, azóta nem látták. A 2016-os, Trump győzelmét hozó elnökválasztással összefüggő anyagok is lehettek benne.
Két orosz újságíró és egy aktivista esete is azt bizonyítja, hogy a Kreml ellenfelei még hazájukon kívül se érezhetik magukat biztonságban.
A hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatok ügynökeivel együttműködve készültek megpuccsolni az ország EU-párti vezetőit.
Jól jöhet ez azoknak is, akik Nagy-Britanniába készülnek, ki tudja, kire és mikor csap le újra az orosz titkosszolgálat.
Csak a diplomaták és az amerikai Demokrata Párt politikusai voltak kedveltebb célpontjai a Fancy Bear nevű, egyértelműen az orosz szolgálatokhoz köthető hackercsoportnak.
Ideje észbe kapniuk az európai titkosszolgálatoknak és rendvédelmi szerveknek, írja tanulmányában korunk egyik legelismertebb Oroszország-szakértője, Mark Galeotti.