A magyar gazdaság 81 447 milliárd forintot termelt tavaly, ez nagyjából hatszorosa a 2000-es nominális GDP-nek. Ez alatt az idő alatt az államadósság nyolcszorosára duzzadt.
A KSH-sok úgy próbálnak kijönni a legsúlyosabb bizalmi válságból, hogy ragaszkodnak hozzá, ők semmiben nem hibáztak. A manipuláció vádját visszautasítják, de továbbra sem világos, miért úgy torzultak az adatok, hogy a kormánynak jó legyen.
A magyarok körében a Balaton sem volt már annyira vonzó, mint egy évvel ezelőtt.
A reálkereset 4,9 százalékkal nőtt júliusban.
Ennél rosszabb teljesítményt utoljára márciusban produkált az ágazat. Pedig májusban még 3, júniusban pedig 7,3 százalékkal tudott bővülni az akkugyártás.
Idén az első hét hónapban csak 0,8 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, miközben egy évvel ezelőtt még 3 százalékos bővülést mért a KSH.
Az éves infláció 4,3 százalékos volt, a gázár több mint 23 százalékkal nőtt. Az árszint lényegében megegyezett a júliusival.
Bár júliusban legalább már a pocsék júniushoz képest nőtt az ipari termelés, éves szinten tovább tart a mélyrepülés.
Az üzemanyag-töltőállomások forgalma húzta vissza a teljesítményt.
A második negyedév főbb GDP-mutatói nem változtak, az első félév visszaesést hozott, de a pocsék első negyedévet egy kicsit jobb második követte. Egyetlen ágazatnak köszönhetően úsztuk meg a recessziót.
Az ezer főre jutó természetes fogyás idén eddig 12 százalékkal volt gyorsabb a tavalyinál.
Végre úgy viselkedik a magyar munkaerőpiac, ahogy az év ezen szakaszában kellene, vagyis a foglalkoztatottság emelkedik, a munkanélküliség csökken. Viszont a friss számok továbbra is rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt.
Több mint 9 százalékkal nőttek idén a fizetések az első félévben.
A 2021-es év átlagához mérten 25,4 százalékkal estek vissza a beruházások, ennél mélyebben még nem volt a terület.
A mutató, ami az év elején még csak a GDP 73,5 százaléka volt, mostanra elérte a 76 százalékot.