Egy iszlamista milícia kihasználta Irán és Oroszország pillanatnyi gyengeségét, és elfoglalta Aleppót, az ország második legnagyobb városát. Ezzel ismét fellángolt az évek óta befagyottnak tűnő polgárháború. Egymással is vetélkedő fegyveres csoportok állnak szemben a vegyi fegyverek bevetésétől sem félő diktátorral, Bassár el-Aszaddal.

Aleppót, Idlibet és Hamát is támadták.

Utoljára a tízes évek közepén hívta be az oroszokat az el-Aszad rezsim.

A volt al-Kaidás lázadók a város több pontját is elfoglalták.

A harcokban már több mint 300 ember vesztette életét.

Lovasszobrot döntenek le teherautóval, Bassár el-Aszad-portrékat tépdesnek a falakról.

A város ellenőrzését nyolc éve vették vissza a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők.

Találat ért egy lőszerraktárt, a halottak közül többen Irán-barát milíciák tagjai voltak.

Bár a szerdai támadásért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, Törökország a PKK kurd fegyveres csoportot sejti a repülőgépgyártó céget ért támadás mögött.

Három és fél hónap után ülnek össze újra az uniós állam- és kormányfők. A politikusok a megváltozott nemzetközi politikai helyzet jelentette kihívások mellett migrációról és versenyképességről tárgyalnak Brüsszelben.

Többek közt észak-koreai, kubai, nepáli, szír, afganisztáni, szomáliai, malajziai állampolgárok is adták már önként, vagy kevésbé önként életüket Putyin ukrajnai álmáért.

Az izraeli bombázások miatt megfordult a migráció iránya.

Úgy tűnik, az ukránok is elfogadták, hogy ez egy globális háború az oroszok ellen, és szövetségesi támogatással tovább fognak orosz katonákra vadászni szerte a világban. Mivel az orosz haderő Afrikában a legsebezhetőbb, várhatók ukrán támadások a jövőben is.

Legalább kilencen meghaltak, az áldozatok többsége feltehetően gyerek és tinédzser volt.

Mindkettejüket körözik háborús bűnök elkövetése gyanújával. Most egy helyen el lehetett volna kapni őket.