Akik még meg se érkeztek.

Stabilizálni kéne a helyzetet, azt mondják. Hát ja,

A szíriai válságról beszélnek majd a vezetők. A legfontosabb kérdés, hogy Szaúd-Arábia és az Öböl-menti gazdag országok végre fogadnak-e be menekülteket.

Kifogása mindenkinek van, de Szaúd-Arábiának, Bahreinnek, Katarnak még csak az sincs - egyszerűen nem vesznek tudomást a menekültproblémáról. Az amerikaiak és az ausztrálok a gesztusokig már eljutottak, Kanada szerint viszont most nem olyan a helyzet, mint 1979-ben volt, amikor tízezrével fogadták be a vietnamiakat.

Szerintük csak az van, ami megszokott, más források szerint mégis egyre több orosz fegyveres van Szíriában.

Régóta keresték őket, mint az Iszlám Állam ellenségeit.

Étlen-szomjan, áram, víz és tüzelő nélkül bezárva egy menekülttáborba a szíriai hadsereg és az ISIS közé, miközben mindkét fél a halálodat akarja, ilyen most az élet a szíriai Jarmukban. Délen a magukat foglyaik lefejezésével reklámozó terroristák, északon pedig Bassár al-Aszad mindenrkire tüzelő mesterlövészei várják a körülzárt menekülttábor lakóit.

Katonai temetőben rontott neki minden háborúnak a pápa.

Az ENSZ legfrissebb jelentése minden eddiginél több áldozattal számol.

Na, pont ilyen a helyzet Szíriában. A menekültek világnapján weboldal indult, ami megmutatja, milyen lenne a szíriai polgárháború Franciaországban, az Egyesült Államokban vagy Japánban. Mi kiszámoltuk azt is, milyen lenne Magyarországon.

Az arab tavasz esélyt adott a szíriai nőknek is, hogy áttörjék az elnyomás évszázados falait és kiálljanak jogaikért. Mi maradt a vágyakból, a szép reményekből?