szólásszabadság

Ideiglenesen eltűnhet a netről az amerikai szélsőjobboldal twitterpótléka, a Parler

A közösségi szájt szervereit biztosító Amazon Web Services a moderáció hiánya miatt a szerverek hostolásának felfüggesztésével fenyeget.

December 27.: Karsai László történész a strasbourgi bírósághoz fordul (2006)

A hazai bíróságok elé citált és perét ott elbukó Karsai László a strasbourgi bírósághoz fordult. Alperesből panaszos lett. Mint három év múlva kiderült, végül pernyertes panaszos. A strasbourgi bíróság ítélete szerint a hazai bíróságok megsértették a történésznek a véleménynyilvánítási szabadságát.

Gődény hazugsággyára joggal korlátozható

Aki járványhelyzetben nagy nyilvánosság előtt a hatékony megelőzés ellen uszít és ezzel tömegek életét veszélyezteti, annak a szólása joggal korlátozható.

TGM: Kurta szó a szólásszabadságról

Szabadságot kell követelnünk Gődény Györgynek – írja Tamás Gáspár Miklós. A jogállamban az ember, aki szamárságokat beszél, nem a tömlöcben ül, hanem otthon, és továbbra is szamárságokat beszél bántatlanul és zavartalanul, akkor is, ha megőrülünk a sötét dumájától.

November 23.: Milton kiadja a cenzúraellenes röpiratát (1644)

John Milton Areopagitica című röpirata szerint a könyvek cenzúrája keresztyénietlen dolog, vagyis idegen a reformált vallásoktól. Afféle pápista vircsaft, amit semmiféle biblikus vagy antik hagyomány nem igazol. Mint írja: „egy könyvet megölni szinte felér egy ember megölésével”.

Francia muszlim vezetők indokolatlannak tartják a franciaellenes bojkottot

Vannak olyan pillanatok, amikor Franciaországgal kell szolidárisnak lenni.

Macron szerint Erdogan egy hazudozó, akinek birodalmi hajlamai vannak

Egyre inkább elmérgesedik a viszony a francia és a török elnök ellen, Macron most hazugsággal vádolja Erdogant, aki korábban lehülyézte őt.

Hadjárat a francia szólásszabadság ellen

Majdnem 6 évvel a Charlie Hebdo-mészárlás után újra rajzok miatt gyilkolnak iszlamisták Franciaországban. Közben Erdogan és közel-keleti diktátorok szítják a gyűlöletet Macron ellen, aki az országában megreformálná az iszlám gyakorlatát.

Október 28.: szétverik a prágai ellenzéki tüntetést (1989)

A független Csehszlovákia kikiáltásának 71. évfordulóján hatalmas tüntetést tartottak Prágában. A kommunista pártállam ezt kihívásnak tekintette. Jó okkal. Mert a tiltakozó, de békés tömeg emberi jogokat, szabadságot és változásokat követelt. Ezt a tüntetést még sikerült szétvernie a hatalomnak, de két hónap sem telt bele, és összeomlott a magára maradó rezsim.

Az amerikai konzulátus mellől hurcoltak el egy hongkongi diákvezért

Tony Chung kedd reggel menedékért akart folyamodni az USA hongkongi konzulátusán, de húsz perccel a nyitás előtt érkezett. Ennyi idő elég is volt a hatóságoknak arra, hogy elhurcolják.

Október 17.: Deák Ferenc születése napja (1803)

Deák Ferenc ma elsősorban a kiegyezés politikai és közjogi előkészítőjeként ismeretes. Nem mondhatni, hogy igazságtalanul. De Deáknak előtte is utána is volt élete, politikai teljesítménye. Márpedig mindazt jogállami és emberi jogi szempontból is nagyra kell értékelnünk. Ha nem is makulátlan, a magyar liberalizmus egyik csúcsteljesítménye az övé.

Október 15.: alternatív kulturális fórum kezdődik Budapesten (1985)

A hazai pártvezetés fogát csikorgatva vette tudomásul 1985-ben, hogy miközben Budapesten vendégül látta a Helsinki Záróokmány 35 aláíró államát az Európai Kulturális Fórumon (EKF), a hivatalos rendezvénnyel párhuzamosan megvalósult a nyugati civilek és a keleti ellenzékiek ellenfóruma is. Amint elmentek a vendégek, következtek a hatósági retorziók, házkutatások, razziák és csúcspontként az 1986. március 15-ei gumibotos tömegoszlatás, a „lánchídi csata”.

Benned is él egy kis Hitler, bennem is él egy kis Hitler - énekelte a katolikus egyetem vallástanára, kirúgták

Itt az újabb amerikai szólásszabadság-botrány. A professzor dala marha jó, és mélyen keresztény, de hiába szól az eredendő bűnről, az iskola nem értékelte.

Egy fasznak nevezte a győri alpolgármestert, ezért három év próbára bocsátották

Radnóti Ákos érzékeny a kritikára, pedig közszereplőként tűrnie kellene.

A Facebook, a Google és a Twitter egyelőre szembeszegült Kínával

Az új hongkongi nemzetbiztonsági törvény miatt, mely alapján akár gondolatbűnökért is elítélhetnek bárkit, ideiglenesen felfüggesztették felhasználóik adatainak kiadását a helyi hatóságoknak.

Azért már nem kell külön szólnia a hatalomnak, hogy a véleményedért elvigyenek a rendőrök

Nem kellett külön eldönteni, hogy mostantól kimenjen a rendőrség egy kritikus Facebook posztért, a rendszer magától is erre fejlődik.

Csenget a véleményrendőrség

A rossz szándékú rémhírterjesztők ellen a korábbi szabályokkal is fel lehetett volna lépni, az új szabályokat viszont alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használták fel. A rémhírterjesztés miatti botrányos rendőri intézkedéseknek viszont az is a következménye lett, hogy a két előállított véleménye sokkal több emberhez eljutott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mit visz véghez a kormány a járványveszély leple alatt.

Mire kell figyelned, hogy ne legyél „rémhírterjesztő”?

Aki valós tényeket közöl, vagy a véleményét osztja meg, nem követ el bűncselekményt. Összegyűjtöttük, mire ügyelj akár a közösségi médiában, akár újságíróként.

Megbéníthatják a szerkesztőségeket, ha nem hisznek az államnak

A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be. A viták az elmúlt napokban leginkább arról szólnak, hogy a kabinet nyílt végű felhatalmazást kér magának a veszélyhelyzeti intézkedései fenntartására, de a rémhírterjesztés tényállásának módosításával a nyilvánosság kritikája alól is kibújna.

Attól, hogy valami nyugtalanító, még nem biztos, hogy rémhír

A napokban sokat hallhatunk a rémhírterjesztésről és a közveszéllyel fenyegetésről is. Ebben a tájékoztatóban elmagyarázzuk, hogy melyik fogalom mit jelent, és kitérünk arra is néhány példával, hogy a koronavírus miatti járványhelyzetben ki és hogyan követheti el ezeket a bűncselekményeket.

Korlátozhatják-e a szólásszabadságot a koronavírus miatt?

Mindannyiunk közös érdeke a járvány megfékezése, a betegségek megelőzése. A sajtóra és az államra is komoly felelősség hárul. Ezzel kapcsolatban is összeszedtük a legfontosabb jogi tudnivalókat.

Svájc népszavazáson döntött a homofóbia elleni törvény bevezetéséről

Fölényesen győztek az igenek. A kritikusok szerint ez aláássa a szólásszabadságot.

Nyom nélkül eltűnt a kínai férfi, aki kritikusan tudósított Vuhanból

Az aktivista a koronavírus centrumából töltött fel videókat. Azt mondta, nem fél a haláltól, úgyhogy a Kommunista Párttól sem fél. Csütörtök óta nincs hír róla.

Szaúd-Arábia különbíróságon csap le a nemkívánatosakra

Embertelen eseteket tárt fel az Amnesty International.

Sacha Baron Cohen: A Facebook Hitlernek is engedte volna, hogy fizetett hirdetésben tolja „megoldását” a „zsidó problémára”

A humorista szerint a hazugságok terjesztése nem a véleményszabadság része.

A Facebook lesz a nyugati típusú demokrácia vége, ha nem szabályozzuk gyorsan

Már a legliberálisabb európai politikusok is úgy látják, hogy szabályozni kell. Ha a milliárdok életét meghatározó techcégek továbbra is csak a profitra optimalizálnak, abból még a mostaninál is nagyobb baj lehet.

Az ausztrál legfelsőbb bíróság szerint joggal rúgták ki a kormányt a Twitteren bíráló köztisztviselőt

A bíróság elutasította érveit, hogy csak a szólásszabadságával élt.

Franciaország kötelezné a Facebookot, hogy egy nap alatt tüntesse el a gyűlöletkeltő tartalmakat

Szigorú jogszabályt fogadott el az online gyűlöletbeszéd szabályzásáról a francia alsóház.

A szövetségi bíróság szerint Trump megsérti az alkotmányt azzal, hogy blokkolja kritikusait a Twitteren

Letiltották az elnököt arról, hogy vele egyet nem értő usereket tiltson le.

6 év börtönt kapott egy garnélarák-tenyésztő, mert bírálta a vietnami kormányt a Facebookon

A 39 éves férfi egy állami acélgyár ellen tiltakozott, ami állítása szerint több 100 tonna halat pusztított el a tevékenységével az ország partvidékén.

A YouTube megpróbálja betiltani a fasizmust

A fehér felsőbbrendűség éltetését és a holokauszt tagadását is el akarják tüntetni a videóik közül. Nem lesz könnyű.

Szingapúr szigorú álhírellenes törvényt hozott

Ez alapján az álhírterjesztésért elítélt cégek akár 1 millió szingapúri dollárra is büntethetők, magánszemélyek pedig akár 10 év börtönt is kaphatnak.

Szöllősi György már megint újságírókamaráról beszél

A kormányzati elképzelés szerint a jövőben csak a kamara tagjai kaphatnának meghívót kormányzati sajtóeseményekre, és csak ők léphetnének be a Parlamentbe is.

A Kúria szerint sem nevezhette Bayer Zsolt gecinek Vona Gábort

A jogerős ítélet szerint az „öncélú gyalázkodás és megalázás” nem élvezi a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alkotmányos védelmet.

Azt mondta, nincs szólásszabadság, be is tiltották az egyiptomi énekesnő koncertjét

A szókimondó énekest tavaly fél év börtönre ítélték, mert azt mondta, hogy a Nílus szennyezett.

Nem tilthatják meg, hogy nyilatkozz egy tüntetésen

A Becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves rendezvénye, ahová rendszerint több európai országból is érkeznek résztvevők. Az idei rendezvényről szóló felhívásban a szervezők kikötötték, hogy a sajtó képviselőivel csak a szervezők kommunikálhatnak, az eseményről készült tudósításokból pedig az is kiderült, hogy a mindenki számára nyilvános rendezvényen az újságírók csak a szervezők által kijelölt területen dolgozhattak. A konkrét események, de legfőképpen az új gyülekezési törvény kapcsán ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni a gyűlés nyilvánosságának fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását.

TASZ vs. propaganda: így küzdünk az álhírgyár ellen

Mindig is feladatunknak tekintettük, hogy jogsértés esetén megvédjük az újságírókat és azokat az állampolgárokat, akik véleményüket nyilvánosan felvállalják. Összegyűjtöttük, hogy a két pillérre épülő propaganda rendszerrel (melyről ebben a bejegyzésben írtunk részletesen) szemben mi jogvédőként mit tudunk tenni. Egyrészt jogi eljárásokat indítunk a szándékosan valótlanságot közlő és terjesztő propaganda médiumokkal szemben, másrészt támogatjuk a független médiumok munkáját: kutatást végzünk, az újságírók számára jogi képviseletet és védelmet nyújtunk polgári és büntetőjogi eljárásokban. 

Tombol a PC-véleményterror Magyarországon

Orbán szerint amíg Európa véleménydiktatúrában él, addig nálunk szabadon ki lehet mondani a dolgokat. Pedig ha valaki nem megfelelően politikailag inkorrekt, arra sajnos hiénaként ugrik rá a PC-diktatúra médiája.

Vietnam nekiment a Facebooknak

A szocialista országban január 1-től szigorúbb törvények szabályozzák az információ szabadságát.

Miért fontosak neked is az emberi jogok?

December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.

Pert nyert a 444 Strasbourgban, linkeléssel önmagában nem lehet megsérteni valakinek a jó hírnevét

Jogtörténeti jelentőségű ügy született az EJEB-n, ahol először vizsgálta a bíróság a linkelés és a szólásszabadság kapcsolatát. A Jobbik feljelentése után 2013-ban elindult ügyben a TASZ képviselte szerkesztőségünket.

Elítéltek egy osztrák nőt, amiért pedofilnak nevezte Mohamed prófétát, és a strasbourgi bíróság szerint ez rendben van

Furcsa döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Szabadon engedték Alekszej Navalnijt

Mi több, a dolgok aktuális állása szerint kivételesen nem is tartóztatták le újra egyből.

Jogerősen megnyertem a büntetőpert, amit Fásy Zsülike indított ellenem, mert idéztem Pomper Tibort

Az elsőfokú tárgyalásra még bilincsben, vezetőszáron érkeztem egy másik Markó utcai épületbe. A mostani ítéletből érdekes dolgok következhetnek a magyar sajtó gyakorlatára nézve.

Pallosjogot akar magának az Orvosi Kamara

Vajon etikai vétség-e, ha egy orvos csúnyákat ír Orbán Ráhelről a Facebookon? A kamara kizárná, aki ilyesmire vetemedik. A hálapénzügyekben vagy konkrét bűncselekményeknél sem volt ennyire határozott.

Istent és Szűz Máriát sértegette a spanyol színész, őrizetbe vették

Úgy tűnik, Spanyolországban szűk keretek közé akarják szorítani a szólás- és véleményszabadságot.

„Szóltak a Facebook központból, hogy mostantól Lázár János és az Origo posztjait nem moderálhatjuk”

Belsős infókat adott a 444-nek egy Berlinben dolgozó magyar Facebook moderátor, aki segít megérteni, hogy kik és hogyan döntik el, mi fér el a XXI. századi közbeszéd legfontosabb felületén.

Nincs is PC-terror az amerikai egyetemeken

A számok szerint nincs sok alapja a jobboldali hisztériának. Valójában csak néhány tucat problémás esetet regisztráltak, de ezek egy részében is balos véleményeket hallgattattak el, a többi közül meg sok szándékos provokáció eredménye.

A Nyíregyházi Polip, az Alkotmánybíróság és a szólásszabadság védelme

Több olyan ügyünk is volt a közelmúltban, ahol valakit közéleti kérdésekkel kapcsolatos témákban amiatt próbáltak számonkérni, mert éltek a szólásszabadságukkal. Egy bicskei bloggert kritikus posztjai miatt kötelezett volna sérelemdíj fizetésére az önkormányzat, a korrupciós kérdéseket feszegető kommentelőt egy vámparancsnok jelentette fel rágalmazásért, a csípős Facebook bejegyzést közzétevő polgárra a faluja polgármestere szeretett volna büntetést kérni. Ezekben az ügyekben sikeresen álltunk ki a szabad véleménynyilvánítás mellett. Most egy újabb ügyben hozott fontos és jó döntést az Alkotmánybíróság (AB) a szólásszabadság védelmében.

Két év börtön jár majd azért, ha valaki munkaidőn kívül zaklat politikust

A Fidesz még a nyári szünet előtt megvédi az ország leggyámoltalanabbjait.