Tisztességes béreket, szakszervezetet és biztonságos munkakörülményeket követelnek.
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelik a kormánytól.
Három hete csendrendelet van a gyárban, vagyis csak felettesi engedéllyel beszélhetnek egymással a dolgozók.
Január óta 30-40 százalékkal csökkent a keresetük, a 3 év alatti 15 százalékos emelés még a vírus előtti szintre sem hozta volna vissza azt - mondják az érintettek.
A történtek miatt a szövetségek az Alapvető jogok biztosához és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez fordulnak jogorvoslatért.
Nincs helye sztrájknak, mert covid.
Miután az állam szabotálta a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének sztrájkját, azok az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.
Egyelőre csak két órát, de ha nem kapnak magasabb fizetést, akkor hosszabb munkabeszüntetést tartanának. Hiába a sokmilliárdos nyereség, csak 2 százalékot emelnének a béreken a cég vezetői.
Sztrájkban csúcsosodhat ki a kormány-főváros vita.
Nem pénzt, hanem jobb körülményeket követelnek.
Hat százalékos emelést akarnak a szakszervezetek.
A vasutasok attól tartanak, erőszakosan vetnek majd véget a sztrájknak.
2021 végéig visszaállítják a kollektív szerződést.
Magasabb bért követelnek.
Az egyoldalúan felrúgott kollektív szerződések és visszatartott juttatások miatt sztrájkolnak a makói gumigyár dolgozói, akik mellett még Lázár János is kiállt. Pedig a kormány eddig még nem nagyon szállt bele az aranytojást tojó autóipari multikba.