Évtizedek óta így van ez, de már központi irány az esélyegyenlőség leépítése, a különbségek bebetonozása.

A 2010 utáni berendezkedés olyan koalícióra épül, aminek nem érdeke, hogy jól működjön az iskola, mondja Scheiring Gábor. Arról is beszélgettünk, milyen hatással lehetnek a rezsimre az oktatási tiltakozások és a megélhetési válság

„Szakmánktól távol áll az Ön fogalomrendszere, sértő hangvétele és stílusa.”

„Szemmel láthatóan nem óhajt ez a kormányzat ezzel foglalkozni komolyabban.”

A pedagógusokkal folytatott beszélgetésén, amit maga is majdnem eligazításnak nevezett, azzal vádolta a tanárokat, hogy saját diákjaikat oktatják délután plusz pénzért. A kirúgott tanárokat nem veszik vissza, menjenek bíróságra „nagy szeretettel”.

„Nézz ide rám! Nem mersz idenézni, mert tudod, hogy lelkiismereted nincs! Ne röhögj! Ne légy cinikus!” – kiabálták a tiltakozó tanárok a belügyminiszternek a köznevelési konzultáció előtt.

A belügy által összehívott köznevelési konzultációra már Maruzsa Zoltán is megérkezett. A hátsó ajtón keresztül.

A Civil Közoktatási Platform szerint Maruzsa már ismeri az oktatás problémáit, és képtelen képviselni annak érdekeit. Pintér Sándort követelik.

Hogy hívják az olyan egyeztetést, amikor csak az egyik fél beszélhet?

Péterffy Balázs szerint a kormányzat eddig minden fontos kérdésben kikérte a társadalom véleményét - a tanárokét is.

Ősszel tizenhárom tanárt rúgtak ki, mert tiltakoztak az oktatás válsága miatt. Tablóra tettük őket, és megkértük, hogy válaszoljanak négy-négy kérdésre.

Novemberben ultimátumot küldtek az MTVA-nak, mégsem mondhatták el, miért tiltakoznak hónapok óta.

Pedig két-három vaj is kijönne belőle.

„Nem azért nem megyünk iskolába, mert lusták vagyunk, hanem mert ki kell állnunk a felnőttek meg a belügyminisztérium helyett a tanárainkért.” Több mint egy hete virrasztanak a diákok a BM épülete előtt. Hiába az éjszakai mínuszok, van olyan fiatal, aki most érzi magát a legboldogabbnak, mert egy összetartó közösségben állhat ki az oktatásért.