Az alábbi cikkek a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készültek. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködéséből jött létre, azzal a céllal, hogy erősítse a régióban a közös gondolkodást és együttműködést az európai biztonságot érintő kérdésekben. A projekt további célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A magyar kormány meg akarja fúrni a közös NATO-segítséget Ukrajnának, miközben szerdán Budapestre jön Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Orbánnal tárgyaljon. A többi keleti tagállam annyira oroszbarátnak látja Magyarországot, hogy a térségi kooperációból is eltávolítanának minket, hogy ne tudjunk ott is blokkolni.
Eleve kockázatos és költséges vállalkozás a kormány legújabb terve, amivel akkumulátoripari nagyhatalommá tenné Magyarországot. Az elmúlt hónapok történései pedig csak növelik a rizikót.
A lengyelek bemutatták a 900 milliárd forint értékű határfalrendszer, a Keleti Pajzs terveit. A kerítés 700 kilométernyi határt fedhet le, ebből 400 az Oroszországgal és Belarusszal közös szakasz.
Hiába mondja Szijjártó Péter és Orbán Viktor, hogy a hekkertámadásokat nem rakjuk ki az ablakba, a kimaradás az információmegosztásból a magyar kibervédelmet gyengíti. Frész Ferencnek, a kibervédelmi központ korábbi vezetőjének a segítségével mutatjuk be, hogy miért.
Visszanézve úgy tűnik, hogy 2015 tavaszáig volt a magyar kibervédelem aranykora, aztán ezt szétbombázták. Az addig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet alatt koordinált kibervédelmet magukhoz vonták a titkosszolgálatok. Frész Ferenccel, az állami kibervédelem korábbi vezetőjének segítségével járjuk körbe a témát.
Novorosszija elmélete igen egyszerű: létrehozni egy új országot Ukrajna orosztöbbségű részeiből. Putyin a projektet az Ukrajna elleni támadás megalapozására használta 2014 és 2022 között.
Olekszij Anulja 2022. február 24-én vonult be az ukrán hadseregbe, március 10-én orosz hadifogságban volt, most újságírók előtt mesélte el a saját történetét, ami megmutatja, mit hoz ki a propaganda az emberekből.
Hogy állunk erőművekkel? Hol lehet jól napelemet használni? Gáz, hogy Paks az oroszokhoz kötődik? A TEFI podcast keretein belül a földrajzi adottságok és az energetikai lehetőségeink közötti összefüggésekről beszélgettünk dr. Vasárus Gábor geográfussal, a HUN-REN KRTK tudományos munkatársával.
Rendkívül hasznos Pekingnek, ha van egy jó barát az Unión belül, aki sportot űz abból, hogy szembemenjen nagyjából bármilyen közös uniós állásfoglalással. Gazdaságilag egyáltalán nem számítanának kirívónak az EU-ban a magyar-kínai kapcsolatok – ha a kormány nem tálalná ezeket ilyen látványosan.
Szinte minden olyan NATO tagállam, ahol kötelező sorozás van, a Szövetség keleti határán fekszik. Nálunk a tartalékosok számát igyekeznek növelni, és a haza védelméből már a közigazgatás is kiveszi a részét.
Ha megérkezik Ukrajnába az amerikai segély, és sikerül elég ukrán erőt felszabadítani a hátországból, az orosz előretörés megállítható. A nyugati katonák Ukrajnába küldése nem azt jelenti, hogy ők harcolnának a fronton.
Vlagyimir Putyin időről-időre jól megkoreografált színjátékban mutatja be, mennyire nyitott az ukránokkal való tárgyalásokra. Legutóbb, április elején Alekszandr Lukasenka volt ennek a darabnak a másik főszereplője. Ez az orosz tárgyalási pszeudo-hajlandóság az orosz stratégia része, hiába kezeli kész tényként a Magyar Nemzet Putyin nyitottságát.
Amikor Zelenszkij leváltotta a népszerű Zaluzsnij főparancsnokot, sokan tartottak az orosz születésű és szovjet katonaiskolában nevelkedett utódtól, Szirszkijtől. Elemzés arról, hogy jogosak-e a félelmek, és hogyan jöhet ki jól az ukrán hadsereg a cseréből.